Kisgejőc

Kisgejőc (Малі Геївці)
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Ungvári járás (2020–) Ungvári járás (–2020)
Község	Szürte község
Rang	falu
Alapítás éve	1342
Irányítószám	89434
Népesség
Teljes népesség	760 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 29′ 57″, k. h. 22° 18′ 12″48.499166666667, 22.30333333333348.499167°N 22.303333°EKoordináták: é. sz. 48° 29′ 57″, k. h. 22° 18′ 12″48.499166666667, 22.30333333333348.499167°N 22.303333°E
Kisgejőc Pozíció Kárpátalja térképén

Kisgejőc (ukránul: Малі Геївці [Mali Hejivci]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.

Ungvártól 18 km-re délre, a Latorca folyó partján fekszik.

1394-ben Geyeuch néven említik először. 1910-ben 937, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 736 lakosából 704 (95%) a magyar. Református temploma 1806-ban épült, 1844-ben romantikus stílusban átépítették. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott.

2020-ig Nagygejőchöz tartozott.

Egry, Pankotay, (nemes) Ladányi, (nemes) Jávorszky, nemes Benkő, Resko, Darányi, Burok, Belenszky, Ráczkövy, nemes Ritok, Nagy, Kiss, nemes László, Bartók, nemes Diószeghy, nemes Fegyverneky, Beregi. A Benkő család címeres nemes levelét II. Ferdinándtól kapta 1619-ben és Ungmegyében hirdették ki. A Fegyverneky család első őse Fegyverneky Izsák 1568-ban szerepel. Ez a régi nemes család Pest és Nógrád megye bírtokos nemesei közé tartozott.A Pankotay család cimeres nemes levelét II Ferdinándtól kapta 1559. november 27-én.

• 1910-ben 937 túlnyomórészt magyar
• 2001-ben 760 fő, ebből 696 magyar (92%)

Kisgejőcön született

• Egry Ferenc, a 19–20. század egyik leghíresebb magyar harangöntője. Még Ausztráliában is találtak az ő öntödéjéből származó harangot.
• Darányi Lajos (1905-1971) sárospataki lelkész, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, korának kiváló igehirdetője.
• 1949. február 27-én Zselicki József költő.

Kisgejőcön élt

• Cipő, a Republic könnyűzenei együttes énekese (1965 és 1966 között).

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
• www.karpataljaturizmus.net