Zsolt (település)
Zsolt (Zliechov) | |
A település látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Trencséni |
Járás | Illavai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1272 |
Polgármester | Anton Miko |
Irányítószám | 018 32 |
Körzethívószám | 042 |
Forgalmi rendszám | IL |
Népesség | |
Teljes népesség | 580 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 11 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 562 m |
Terület | 54,38 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 56′ 59″, k. h. 18° 25′ 51″48.94972222, 18.4308333348.949722°N 18.430833°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 59″, k. h. 18° 25′ 51″48.94972222, 18.4308333348.949722°N 18.430833°E | |
Zsolt weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsolt témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Zsolt (1899-ig Zljechó, szlovákul Zliechov) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban. Kaszaróna tartozik hozzá.
Fekvése
Illavától 17 km-re keletre fekszik.
Története
A települést 1272-ben „Zlieho” néven említik először. 1330-ban „Zliecho” alakban találjuk. A szkalkai apátság birtoka volt. 1337-ben lakói a zsolnai német joggal rendelkeztek, bírája Petzolt zsolnai bíró volt. Később a jezsuiták birtoka, majd a rend hazai megszüntetése után a vallásalapé volt. 1418-ban „Zlechow”, 1598-ban „Zliechow” alak szerepel a korabeli forrásokban, amikor is malma és 48 háza létezett. 1720-ban malom és 28 adózó volt a településen. 1784-ben 141 házában, 202 családban 1135 lakosa élt itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZLIECHO. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura a’ Tud. Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Rovnéhoz nem meszsze; földgye sovány, erdeje, legelője van.”[2]
1828-ban 141 házában 1278 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, házalással, foglalkoztak. Többen a helyi Gápel üveggyár termékeit árulták.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zliecho, Trencsén m. tót falu, épen a Nyitra vgyei határszélen. Számlál 1337 kath. lak. Kath. paroch. templom; roppant erdőség; üveghuta. F. u. a tudományi kincstár. Ut. postája Trencsén.”[3]
A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Ilavai járásához tartozott.
A háború után az üveggyár megszűnt. Lakói támogatták a szlovák nemzeti felkelést, a frontharcokban a falu egy része leégett.
Népessége
1910-ben 2002, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 632 lakosából 623 szlovák volt.
2011-ben 571 lakosából 522 szlovák.
Nevezetességei
- Római katolikus temploma eredetileg 15. századi gótikus volt. 1787-ben szentélyét és belső terét teljesen átépítették és Szent Lőrinc tiszteletére szentelték fel. A 19. század elején hajóját újraboltozták. Madonna szobra 1500 körül készült, Bélapatakáról származik.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
- Bohumil Vavroušek 1920: Malebné Slovensko
- Keglevich Kristóf 2012: A garamszentbenedeki apátság története az Árpád- és az Anjou-korban (1075-1403). Szeged, 200.
Külső hivatkozások
- Hivatalos oldal
- E-obce.sk
- Községinfó
- Zsolt Szlovákia térképén
- A község rövid története
Lásd még
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap