Vékony László

Dr. Vékony László
Dr. Vékony László

Vékony László (Csantavér, 1953. augusztus 3. - Csantavér, 2012. október 12.) vajdasági magyar orvos, művelődés- és helytörténész, író.

Tanulmányai

Az általános iskolai (1960-1968) és gimnáziumi (1968-1972) tanulmányait Szabadkán fejezte, az orvosi egyetemet Szegeden végezte (1972-1978) a JATE-n.

Budapesten az Orvos-továbbképző Egyetemen kórbonctan-kórszövettan szakvizsgát tett (1987).

Munkássága

Pályája orvosként

Általános orvosként és mentőorvosként Csantavéren, Tavankúton, Bikovón, Szabadkán, Bezdánban, Zentán, Györgyénben, Nagyfényen dolgozott. Kórboncnok az Újvidéki Orvostudományi Egyetemen, valamint a Kamenicai Intézetében.

Faluorvos volt a csantavéri Egészségházban, később magánpraxissal rendelkezett.

Helytörténészi tevékenysége

Amatőr régész, író, főszerkesztő volt. Részt vett a csantavéri temető kapujában található II. világháborús emlékmű felavatásában. Szülőhelye, Csantavér történelmét tevékenyen kutatta.

Társadalmi tevékenységének részeként a VMSZ szabadkai községi képviselője (1996-2000). Az Amerikai Palaeopatológiai Társaság tagja (1982-haláláig), a Magyar Honismereti Szövetség (2003- haláláig), a Kazinczy Ferenc Társaság (2003- haláláig), a Vajdasági Archeológiai Társaság (1986 – haláláig).

Főbb művei

  • Marsigli - Egy olasz polihisztor a Kárpát-medencében (1984).
  • A Csantavéri Újság, az Új Egészség, az Új Egészség Kiskönyvtára megindítója.
  • A Bácsország és Bácsország Könyvek fő- és felelős szerkesztője.

Kitüntetései

Elismerésként elnyerte az Aranyérem a honismereti mozgalomban végzett munkájáért (Budapest, 2002).

Kulturális tevékenységei

A 2000-es évek során részt vett a Duna Televízió által készített, Matuska Szilveszter életéről szóló Matuska[1] című dokumentumfilm elkészítésében.

Tagja volt a helyi csantavéri vadászközösségnek.

Tevékenyen részt vett a vajdasági Durindó és Gyöngyösbokréta zenés-táncos fesztiválok szervezésében.

Egyéb tevékenységei

Az 1990-es évekbeli jugoszláv háborúk során a bezdáni és a péterváradi (újvidéki) katonakórházakban teljesített szolgálatot mint katonaorvos.

Anyanyelve a magyar volt, emellett jól beszélt szerbül és angolul.

Családja

Szülei a csantavéri származású Vékony János és a felsőhegyi származású Tóth Bagi Jolán voltak.

Római katolikus vallású volt.

Háromszor házasodott, utóbbi két házasságából három fia született: László (1983), Áron (1986) és Attila (1992).

Régi felmenője, Vékony János kuruc hadnagy[2] részt vett a Délvidék és Nándorfehérvár 1717-es török alól történő felszabadításában, amiről Jókai Mór is írt Vékony János, a kuruc hadnagy című rövid értekezésében.

Utazásai

Többek között járt Kanadában, Hollandiában; kutatásokat végzett a II. világháborúban a holokauszt során meggyilkolt vajdasági zsidóság tagjait illetően, ebből kifolyólag Izraelben is járt.

Jegyzetek

  1. https://youtu.be/lcFCP4EJyw4?t=1
  2. https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Jokai-jokai-mor-osszes-muvei-1/a-magyar-nemzet-tortenete-regenyes-rajzokban-341BF/vekony-janos-a-kuruc-hadnagy-353F0/

Források

  • http://www.gradsubotica.co.rs/in-memoriam-dr-vekony-laszlo-orvos-muvelodes-es-helytortenesz/
  • https://youtu.be/lcFCP4EJyw4?t=1