Ureilit

Az ALHA 77257 számú antarktiszi ureilit vékonycsiszolati képe a NIPR Antarktiszi Meteoritgyűjteményéből.

Az Ureilit egy viszonylag ritka kőmeteorit. Az akondritok csoportjába tartozik. Nevét a mordvinföldi köztársaság Novo Urei nevű községéről kapta, ahol az első ilyen típusú meteorit lehullott 1886. szeptember 4-én.

Jellemző szerkezeti vonásai, összetétele

Az ureilitek összetételében két fontos ásvány játssza a fő szerepet: az olivin és a pigeonit nevű piroxénásvány. Járulékos és kísérő ásványai a fémes vasnikkel, amely a nagyméretű olivinek és piroxének közötti határfelületeken alkotnak vékony réteget, valamint a szénnek számos ásványos módosulata, a grafit és a gyémánt is.

Az ureilitek ásványos és a kémiai összetétele is arra utal, hogy a kondritos eredetű ősibb meteorit típusból alakult át az alacsonyabb olvadáspontú vas és szulfid illetve a bazaltos komponens parciális kiolvadásával. Az ureiliteket ezért a primitív akondritok közé sorolják.

Nagy széntartalma (amely akár 2 súly % is lehet), arra utal, hogy szenes kondritos égitestnek lehet egy maradékanyagú változata.[1]

Szövetszerkezeti altípusok

A ureilitek, szövetük alapján két nagy csoportba sorolhatók: a monomikt és a polimikt alcsoportba. A monomikt ureilitekben durva szemcsés olivin mellett egy kevés piroxén található. A polimikt ureilitek különféle összetételű töredékek breccsás keverékei.

Az ureilitek eredete

Az ureilitek eredete ma még nem tisztázott. Vannak színképi jelöltek a kisbolygók között, melyek szenes kondritokra és az ureilitekre is jellemző színképük alapján forráségitesteknek tekinthetők. Ezek a C-típusú kisbolygók (ezek közül az F típusú kisbolygók). Azonban a pontos forráségitest még ismeretlen. Mintegy 100 ureilitet ismer a meteoritika.

Nevezetes ureilitek

A névadó Novo Urei mellett több nevezetes ureilit ismert: ilyenek a Kenna, a Goalpara, és a múlt év őszén a Nubiai Sivatagban hullott Almahata Sitta.

Lásd még

Külső hivatkozások

  1. Norton, O. Richard (2002) The Cambridge Encyclopedia of Meteorites, Cambridge Univ. Press, Cambridge UK
  • A Nature cikke 2009, március 26-án az eseménysorról 2008 TC3 kisbolygótól az Almahata Sitta meteoritig.
  • Honlap néhány afrikai ureilit meteoritról.
  • Berkley, J. L., Taylor, G. J., & Keil, K. (1978): Ureilites: Origin as Related Magmatic Cumulates. LUNAR AND PLANETARY SCIENCE IX, pp. 73-75. Abstract.