Tomašica (Gerzence)

Ez a szócikk a Gerzence községben fekvő Tomašica településről szól. Hasonló címmel lásd még: Tomašica (egyértelműsítő lap).

Tomašica
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Gerzence
Jogállás	falu
Irányítószám	43280
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	308 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	130 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 36′ 28″, k. h. 17° 00′ 21″45.6077, 17.005845.607700°N 17.005800°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 28″, k. h. 17° 00′ 21″45.6077, 17.005845.607700°N 17.005800°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Tomašica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.

Belovártól légvonalban 35, közúton 45 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re északkeletre, a Monoszlói-hegység keleti lejtői alatt, az Ilova folyó jobb partján, a Tomašica-patak torkolatánál, Kajgana és Klokocevac között fekszik.

Berek, Gradina és Ravnice (Slište) nevű határrészein előkerült régészeti leletek alapján itt már a török megszállás előtt is lakott település volt. Középkori templomát 1334-ben „ecclesia sancti Thome apostoli”^[2] alakban említik a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között. Ugyanezt a plébániát 1363-64-ben és 1492-ben is megemlítik.

A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Tomassicza” néven szerepel. A település a Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Tomassicza” néven találjuk.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Thomassicza” néven 161 házzal, 816 katolikus vallású lakossal találjuk.^[4]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 869, 1910-ben 1.138 lakosa volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia idejében a kedvező megélhetési feltételek hatására jelentős számú cseh lakosság telepedett le a faluban. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 84%-a horvát, 13%-a cseh anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 91%-a horvát volt. 2011-ben a településnek 365 lakosa volt.

• Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma^[7] a falu közepén áll. Egyhajós épület félköríves, keletre néző apszissal, melynek északi oldalához csatlakozik a sekrestye. A nyugati homlokzat előtt áll a karcsú, magas lőréses harangtorony tetején barokk, hagymakupolás toronysisakkal. A templom középkori eredetű, már 1334-ben is említik, de valószínűleg ennél is előbb épült. A templom déli oldalán fekszik a falu temetője.

• A falutól 2 km-re délkeletre, az erdővel benőtt Gradina nevű helyen egykor síkvidéki típusú vár állt.^[8]

• Garešnica község hivatalos oldala^{[halott link]} (horvátul)
• Észak-Monoszló turisztikai irodájának oldala (horvátul)
• Garešnica város rendezési terve
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)