Tiszacsoma

Nem tévesztendő össze a következővel: Csoma.

Tiszacsoma (Чома)
A tiszacsomai honfoglalási emlékpark
Tiszacsoma címere
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Beregszászi járás Beregszászi járás (–2020)
Község	Beregszász község
Rang	falu
Alapítás éve	1410
Polgármester	Előző:Pősze Attila Jelenlegi:Kovács Szvetlána Jurijevna
Irányítószám	90250
Körzethívószám	+380 03141 58
Testvértelepülései	Lista Héhalom
Népesség
Teljes népesség	906 fő (2001) +/-
Magyar lakosság	807
Népsűrűség	568,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	111 m
Terület	1,61 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 08′ 08″, k. h. 22° 37′ 59″48.135555555556, 22.63305555555648.135556°N 22.633056°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 08″, k. h. 22° 37′ 59″48.135555555556, 22.63305555555648.135556°N 22.633056°E
Tiszacsoma Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszacsoma témájú médiaállományokat.

Tiszacsoma (ukránul: Чома [Csoma]) falu Ukrajna Kárpátontúli területén, a Beregszászi járásban.

Fekvése

Beregszásztól délre, Badaló és Macsola között fekvő település.

Nevének eredete

Nevét a Csoma folyóról kapta, melyet 1272-ben említenek először egy adománylevélben. A Csoma folyó a lakóházak nagy részét még mai nap is egy nagyobb vihar után elönti, mivel az 50-es években a folyó közelében lévő tölgyfákat kereskedelem céljából eltávolították a lakosok.

Története

Tiszacsoma (Csoma, Csama) és környéke már a honfoglalás idején lakott hely volt, az itt talált e korból származó lelet tanúsága szerint.

A település nevét a Csoma folyóról kapta, melyet 1272-ben egy adománylevélben említettek először, majd 1327-ben az oklevelek Chama néven tettek ismét említést róla.

1327-ben Károly Róbert király, mint az örökös nélkül elhunyt Búcsúi Mihály birtokát Pál fia Deseu beregi ispánnak adományozta.

Az 1400-as évek elején pedig Upor István Beregszásznak zálogosította el a birtok harmadrészét. Később a Szentiványi, Kajdi és a gróf Károlyi családok birtoka lett.

A 19. században ruszin jobbágyok telepedtek le a faluban.

Tiszacsoma a trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

Nevezetességek

• Református temploma
• Görögkatolikus temploma
• A Görögkatolikus templomban található Szent István ereklye
• Honfoglalás kori temető a falu határában, melynek területén emlékparkot létesítettek. Az 1,5 hektár területű, a 9–13 sz. között használt temetőben az első leleteket a 19. század végén tárták fel. Az akkor előkerült leleteket a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. 1986–1987-ben lovas sírok is előkerültek. Az 1990–es években Fodor István magyar, valamint Vjacseszlav Kotihorosko és Eduard Balahuri ukrán régészek folytattak ásatásokat, akkor számos tárgyi emlék is előkerült. 1996-ban honfoglalási emlékparkot létesítettek a temető területén.

Testvérvárosai

Tiszacsoma testvérvárosai a következők:

	Ország	Város	Megye / Körzet / Régió / Állam
	Magyarország	Csaroda	Szabolcs-Szatmár-Bereg
	Magyarország	Héhalom	Nógrád

Források

• Györffy György: Bereg vármegye.
• Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monographiája, III. kötet (különös rész), Ungvár, 1881, pp. 198–201.