Szimmetrikus hatványösszeg-polinom

A matematikában, azon belül a kommutatív algebrában a szimmetrikus hatványösszeg-polinomok a szimmetrikus polinomok egyfajta alapvető építőkövei, abban az értelemben, hogy minden racionális együtthatós szimmetrikus polinom felírható szimmetrikus hatványösszeg-polinomok racionális együtthatós polinomjaként. Azonban nem minden egész együtthatós szimmetrikus polinomot kaphatunk meg szimmetrikus hatványösszeg-polinomok szorzatainak egész együtthatós kombinációjaként. Ezek ugyanis a racionálisok" felett alkotnak generátorhalmazt, nem pedig az egészek felett.

Definíció

Jelöljük pk-val az x1, ..., xn változók k-adik szimmetrikus hatványösszeg-polinomját, amely minden k = 0, 1, 2, ... esetén az n változó k-adik hatványainak összege. Formálisan:

p k ( x 1 , x 2 , , x n ) = i = 1 n x i k . {\displaystyle p_{k}(x_{1},x_{2},\dots ,x_{n})=\sum _{i=1}^{n}x_{i}^{k}\,.}

Az első néhány polinom:

p 0 ( x 1 , x 2 , , x n ) = n , {\displaystyle p_{0}(x_{1},x_{2},\dots ,x_{n})=n,}
p 1 ( x 1 , x 2 , , x n ) = x 1 + x 2 + + x n , {\displaystyle p_{1}(x_{1},x_{2},\dots ,x_{n})=x_{1}+x_{2}+\cdots +x_{n}\,,}
p 2 ( x 1 , x 2 , , x n ) = x 1 2 + x 2 2 + + x n 2 , {\displaystyle p_{2}(x_{1},x_{2},\dots ,x_{n})=x_{1}^{2}+x_{2}^{2}+\cdots +x_{n}^{2}\,,}
p 3 ( x 1 , x 2 , , x n ) = x 1 3 + x 2 3 + + x n 3 . {\displaystyle p_{3}(x_{1},x_{2},\dots ,x_{n})=x_{1}^{3}+x_{2}^{3}+\cdots +x_{n}^{3}\,.}

Így minden nemnegatív egész k-hoz létezik pontosan egy szimmetrikus hatványösszeg-polinom, amely k-adfokú és n változós.

A szimmetrikus hatványösszeg-polinomok szorzatának lineáris kombinációi által előállított polinomgyűrű kommutatív gyűrű.

Példák

Az alábbiakban láthatunk néhány szimmetrikus hatványösszeg-polinomot konkrét értékekre kiszámolva:

1) n = 1, k = 1:

p 1 = x 1 . {\displaystyle p_{1}=x_{1}\,.}

2) n = 2, k = 1, 2:

p 1 = x 1 + x 2 , {\displaystyle p_{1}=x_{1}+x_{2}\,,}
p 2 = x 1 2 + x 2 2 . {\displaystyle p_{2}=x_{1}^{2}+x_{2}^{2}\,.}

3) n = 3, k = 1, 2, 3:

p 1 = x 1 + x 2 + x 3 , {\displaystyle p_{1}=x_{1}+x_{2}+x_{3}\,,}
p 2 = x 1 2 + x 2 2 + x 3 2 , {\displaystyle p_{2}=x_{1}^{2}+x_{2}^{2}+x_{3}^{2}\,,}
p 3 = x 1 3 + x 2 3 + x 3 3 , {\displaystyle p_{3}=x_{1}^{3}+x_{2}^{3}+x_{3}^{3}\,,}

Tulajdonságok

Az n változós 1, 2, ..., n-edfokú szimmetrikus hatványösszeg-polinomok halmaza generálja az n-edfokú szimmetrikus polinomok gyűrűjét. Másként:

Tétel. A racionális együtthatójú szimmetrikus polinomok gyűrűje egyenlő a Q [ p 1 , , p n ] . {\displaystyle \mathbb {Q} [p_{1},\ldots ,p_{n}].} racionális polinomgyűrűvel. Hasonlóan teljesül ez akkor is, ha az együtthatókat bármely nem nulla karakterisztikájú testből vesszük.

Ugyanakkor ez nem igaz, ha az együtthatóknak egészeknek kell lenni. Például ha n = 2, akkor a

P ( x 1 , x 2 ) = x 1 2 x 2 + x 1 x 2 2 + x 1 x 2 {\displaystyle P(x_{1},x_{2})=x_{1}^{2}x_{2}+x_{1}x_{2}^{2}+x_{1}x_{2}}

szimmetrikus polinomnak az alábbi felírásában tört együtthatók jelennek meg:

P ( x 1 , x 2 ) = p 1 3 p 1 p 2 2 + p 1 2 p 2 2 {\displaystyle P(x_{1},x_{2})={\frac {p_{1}^{3}-p_{1}p_{2}}{2}}+{\frac {p_{1}^{2}-p_{2}}{2}}} .

A tétel szerint ez az egyetlen lehetőség a P ( x 1 , x 2 ) {\displaystyle P(x_{1},x_{2})} polinom p1-gyel és p2-vel való kifejezésére. Következésképpen P nem tartozik a Z [ p 1 , , p n ] {\displaystyle \mathbb {Z} [p_{1},\ldots ,p_{n}]} polinomgyűrűbe. Másik példa az elemi szimmetrikus polinomok - ek - kifejezése a hatványösszeg-polinomok polinomjaként, ekkor nem mindegyiknek lesznek egész együtthatói, például

e 2 := 1 i < j n x i x j = p 1 2 p 2 2 . {\displaystyle e_{2}:=\sum _{1\leq i<j\leq n}x_{i}x_{j}={\frac {p_{1}^{2}-p_{2}}{2}}\,.}

A tétel szintén nem lesz igaz, ha a test karakterisztikája nullától különböző. Például ha az F test karakterisztikája 2, akkor p 2 = p 1 2 {\displaystyle p_{2}=p_{1}^{2}} , úgyhogy p1 és p2 nem tudják előállítani e2 = x1x2-t.

A tétel részleges bizonyításának vázlata: A Newton-féle azonosságoknál a hatványösszegek az elemi szimmetrikus polinomok függvényei; ezt a következő rekurzióból kapjuk meg, bár a hatványösszegeket megadó explicit függvény az ej-re nézve bonyolult (lásd Newton-féle azonosságok):

p n = j = 1 n ( 1 ) j 1 e j p n j . {\displaystyle p_{n}=\sum _{j=1}^{n}(-1)^{j-1}e_{j}p_{n-j}\,.}

Átírva ugyanezen rekurziót megkapjuk az elemi szimmetrikus polinomokat a hatványösszeg-polinomokkal kifejezve (szintén implicte, az explicit képlet bonyolultsága miatt):

e n = 1 n j = 1 n ( 1 ) j 1 e n j p j . {\displaystyle e_{n}={\frac {1}{n}}\sum _{j=1}^{n}(-1)^{j-1}e_{n-j}p_{j}\,.}

Ebből következik, hogy az elemi szimmetrikus polinomok racionális, bár nem egész együtthatós lineáris kombinációi az 1, ..., n-edfokú hatványösszeg-polinomoknak. Mivel az elemi szimmetrikus polinomok egy testből vett együtthatójú szimmetrikus polinomok egy bázisát alkotják, minden n változós szimmetrikus polinom egy f ( p 1 , , p n ) {\displaystyle f(p_{1},\ldots ,p_{n})} polinomfüggvénye a p1, ..., pn hatványösszeg-polinomoknak. Tehát a szimmetrikus polinomok gyűrűjét tartalmazza a hatványösszeg-polinomok által generált gyűrű, Q [ p 1 , , p n ] . {\displaystyle \mathbb {Q} [p_{1},\ldots ,p_{n}].} . Mivel minden hatványösszeg-polinom szimmetrikus, a két gyűrű egyenlő.

(Ez nem bizonyítja azt, hogy az f polinom egyértelmű.)

Hivatkozások

  • Macdonald, I.G. (1979), Symmetric Functions and Hall Polynomials. Oxford Mathematical Monographs. Oxford: Clarendon Press.
  • Macdonald, I.G. (1995), Symmetric Functions and Hall Polynomials, second ed. Oxford: Clarendon Press. ISBN 0-19-850450-0 (paperback, 1998).
  • Richard P. Stanley (1999), Enumerative Combinatorics, Vol. 2. Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 0-521-56069-1

Kapcsolódó szócikkek

  • Reprezentáció elmélet
  • Newton-féle azonosságok
  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap