Sziklai Emília

Sziklai Emília
Arcképe az 1931-ben megjelent Színművészeti lexikonban
Született	1858. szeptember 11. Kolozsvár Pest[1][2][3]
Elhunyt	1934. október 6. (76 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Fabinyi Ferenc
Foglalkozása	énekes
Iskolái	Színészeti Tanoda (–1874)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sziklai Emília témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sziklai Emilia, névváltozat: Sziklay (Kolozsvár, 1858. szeptember 11. – Budapest, 1934. október 6.)^[4] énekesnő. Fabinyi Ferenc jogász felesége.

Sziklay János és Borhy Emília lánya. A Színművészeti Akadémián tanult, 1873. június 13-ai vizsgáján a következő kritikát kapta a Reformban: „A „Váróteremben" szereplő fiatal özvegyet oly sikerrel játszotta, hogy nem is jöhet a növendékekkel egy mérték alá. A kisasszony mozgásában, hanglejtésében, kézmozdulataiban oly biztosság látszott, mintha nem is először lépett volna fel és nem is operai növendék volna". 1875-ben Balatonfüredre szerződött, május 16-án énekelt először nyilvánosan a helyi színkörben rendezett hangversenyen.

Ugyanezen év októberében a Népszínházhoz került. Az intézmény megnyitóján, 1875. október 15-én ő énekelte az első dalt Rákosi Jenő Leánykérő című népszínművében Kata szerepében. Itt 1881. április 28-áig játszott, Szilaj Kata szerepében lépett fel utoljára. Az intézmény 1965 addigi előadása közül 680-ban szerepelt. Blaha Lujza búcsúztatta virágcsokorral.

1880-ban Bécsben vendégszerepelt mint „Népszínmű Társulat” tagja, s ekkor ismerkedett meg Mátray Betegh Bélával, akinek hívására 1881-ben Kolozsvárra ment. Május 10-én a Kis herceg címszerepét játszotta. Utolsó fellépése 1883. március 28-án volt, René szerepében búcsúzott a színpadtól a Donna Juanitában. 1883. május 4-én Kolozsváron házasságot kötött Fabinyi Ferenc marosvásárhelyi királyi táblabíróval, és otthagyta a színi pályát.

A 8 Órai Ujság 1925. október 16-ai száma a következőket írja róla: "A Népszínház egykori kiváló együttesének öt olyan élő tagja van ma, akik a méltóságos asszonyok. Az első a Népszínház első előadásán szerepelt és később sokáig Blahánéval együtt működött Sziklai Emília, korának egyik legszebb asszonya, most Fabinyi [István]^[5] volt államtitkár özvegye, aki ez idő szerint a Margitszigeten lakik."

• Rózsa (Huber K.: A király csókja)
• Kata (Rákosi J.: A leánykérő)
• René (Vega: Donna Juanita)
• Borcsa és Szilaj Kata (Lukácsy S.: A vereshajú)
• Lidia (Suppé: Fatinicza)
• Germaine (Planquette: Cornevillei harangok)
• Márta (Genée: Kapitány kisasszony)
• Laura (Szigligeti: A pünkösdi királyné)
• Fiametta és Beatrice (Boccaccio)
• Margit (Háromcsőrü kacsa)
• Finum Rózsi (Falu rossza)
• Angyal Liszka (Tolonc)
• Borcsa (Kósza Jutka)

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931.  
• 8 Órai Ujság, 1925. október 16. / 233. szám, 4. old.
• Magyar családtörténeti adattár

• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Veszprém megyei színházművészeti lexikon. Szerk. Poór Ferenc. Veszprémi Petőfi Színház, Veszprém, 2008.