Szavannasármány
Szavannasármány | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Emberiza flaviventris Stephens, 1815 | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Szavannasármány témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szavannasármány témájú kategóriát. |
A szavannasármány (Emberiza flaviventris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a sármányfélék (Emberizidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Angola, Benin, Botswana, Burkina Faso, Burundi, Csád, a Dél-afrikai Köztársaság, Kamerun, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongói Köztársaság, a Közép-afrikai Köztársaság, Eritrea, Etiópia, Kenya, Lesotho, Malawi, Mali, Mauritánia, Mozambik, Namíbia, Niger, Nigéria, Ruanda, Szenegál, Szudán, Szváziföld, Tanzánia, Uganda, Zambia és Zimbabwe területén honos. Nyílt térségek lakója.
Alfajai
- Emberiza flaviventris flavigaster
- Emberiza flaviventris flaviventris
- Emberiza flaviventris kalaharica
Megjelenése
Testhossza 15–16 centiméter, szárnyfesztávolsága 22–24 centiméter.
Életmódja
Magvakkal és rovarokkal táplálkozik.
Szaporodása
Alacsonyabb fákra, vagy bokrokra rakja, fűből és gyökerekből készült fészkét. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 12-13 napig kotlik. A fiókák kirepülési idő még 16-17 nap.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 14.)
- A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar neve
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
- Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap