Szandtner Pál

Szandtner Pál, teljes nevén: Szandtner Pál József^[3] (Dunaföldvár, 1884. december 4. – Budapest, 1963. november 10.) jogász, egyetemi tanár.

Id. Szandtner Pál tanító és Pattantyús Paula fiaként született Dunaföldváron.^[3] Középiskolai tanulmányait a Ciszterci Rend Pécsi Római Katolikus Főgimnáziumában végezte (1894–1903). 1903 és 1905 között Innsbruckban járt egyetemre, majd 1906-tól 1910-ig a kolozsvári bölcsész és jogi kar hallgatója volt. 1911-ben Pécsett feleségül vette Pupp Erzsébet Annát.^[3] 1910-ben avatták az államtudomány doktorává. Kezdetben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium munkatársa volt, majd 1911. december 21-től a nagyváradi királyi katonai jogakadémián a magyar közjog, a politika és a jog- és államtudomány nyilvános rendkívüli, 1915. április 12-től pedig nyilvános rendes tanára lett. 1915/16-ban, valamint az 1916/17. tanév 1. félévében az intézmény dékáni feladatait is ellátta. A kolozsvári egyetem 1915. március 16-án a politika magántanárává képesítette, ugyanitt 1917. január 13-tól a magyar közjog egyetemi nyilvános rendes tanára lett.

1919-ben a Külügyminisztérium békeelőkészítő irodájának valamint az Országos Menekültügyi Hivatalnak volt a munkatársa, s a menekült kolozsvári egyetem elhelyezésével és egyúttal a menekült diákok jóléti ügyeivel foglalkozott. Az egyetemet Szegedre is követte, itt tanszékvezető volt 1921-től 1928. december 11-ig, 1922/23-ban a jogi kar dékánja, 1921-től 1924-ig prodékán és 1923-tól 1928-ig vezette a Diákjóléti- és Diákvédő Irodát. 1928. december 11. és 1948. szeptember 15-én történt nyugdíjba vonulásáig a budapesti egyetem jogi karán az általános alkotmánytan és közigazgatástan nyilvános rendes tanáraként működött. A jogi karnak 1934/35-ben, valamint 1944–46-ban dékánja, az Egyetemi Tanácsnak 1935 és 1941 között jegyzője volt. Egyúttal mint az Egyetemi Diákjóléti Bizottság tanárelnöke és az Egyetemi Diákjóléti Hivatal igazgatója is tevékenykedett.

1928-ban a Szent István Akadémia II. oszt., 1937-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia jogtudományi bizottságának tagjává választották. Szívizomelhalás okozta halálát Budapesten, 1963-ban, 79 éves korában.^[3]

• Az államcél elméletei (Nagyvárad, 1911)
• Az alattvalói engedelmesség problémája (Nagyvárad, 1914)
• A jog- és államtudományi továbbképzés jövő szervezése (Nagyvárad, 1916)
• Előadások a magyar közjogból (Kolozsvár, 1918)
• Jelentés a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem kebelében szervezett diákjóléti és diákvédő iroda 1923. évi működéséről (Szeged, 1923)
• Véleményes jelentése Petrichevich-Horváth Emil ... egyetemi magántanárrá leendő képesítés végett bemutatott irodalmi dolgozatairól (Polner Ödönnel. Szeged, 1925)
• A magyar főiskolai ifjúság válsága (Szeged, 1926)
• Az értelmiségi magyar ifjúság jövője (Budapest, 1931)
• A magyar főiskolai ifjúság jövője (Budapest, 1931. Különnyomat)
• Politika (Budapest, 1931)
• Érettségizőink számának és pályaválasztásának fontosabb kultur- és szociálpolitikai tanúlságai (Budapest, 1933)
• Az állam értéke és mértéke (Esztergom, 1935)
• Az egyetemi ifjúság tanulmányai és szociális helyzete és az egyetemi reform (Budapest, 1937)
• Jelentés a Főiskolai Tanulmányi és Pályaválasztási Intézet 1940/41. tanévi működéséről (Budapest, 1941)
• A Kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetem Diákjóléti- és Diákvédő Irodájának működése (Budapest, 1941)
• Bíráló vélemény Kamocsay Jenő „Az államcélok tana” c. tárgykörből kérelmezett magántanári képesítés alapjául benyújtott dolgozatairól (Budapest, 1943)
• Jelentés az ostrom alatt hősi vagy elismerésre méltó magatartást tanúsító egyetemi alkalmazottakról (Budapest, 1946)

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
• Magyar katolikus lexikon XII. (Seq–Szentl). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2007.  

• Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
• A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
• Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8  
• Koi Gyula: Szandtner Pál. In: Koi Gyula: A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig. Budapest, 2014. 288-289. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó.