Surniinae

Surniinae
Karvalybagoly (Surnia ulula)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Öregrend: Neoaves Csoport: Passerea Csoport: Telluraves Csoport: Afroaves Rend: Bagolyalakúak (Strigiformes) Család: Bagolyfélék (Strigidae) Alcsalád: Surniinae
Nemek
Xenoglaux Micrathene Aegolius Athene Surnia Glaucidium
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Surniinae témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Surniinae témájú kategóriát.

A Surniinae a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó alcsalád.

A Ninox, Uroglaux és a Sceloglaux nemet áthelyezték, az új alcsalád neve Ninoxinae.

Az alcsaládba 9 nem és 36 recens és 3 kihalt faj tartozik:

• Xenoglaux (O'Neill & Graves, 1977) – 1 faj
  • pofaszakállas törpekuvik (Xenoglaux loweryi)

• Micrathene (Coues, 1866) – 1 faj
  • tündérbaglyocska (Micrathene whitneyi)

• Aegolius (Kaup, 1829) – 4 élő és 1 kihalt faj
  • gatyáskuvik (Aegolius funereus)
  • fűrészbagoly (Aegolius acadicus)
  • Ridgway-bagoly (Aegolius ridgwayi)
  • halványhomlokú bagoly (Aegolius harrisii)
  • bermudai bagoly (Aegolius grady) - kihalt a 17. században

• Athene F.Boie, 1822 – 6 faj
  • erdei kuvik (Athene blewitti) - a korábban elkülönített madarat manapság visszahelyezték ebbe a madárnembe. A legtöbb korábbi rendszer ezt a fajt Heteroglaux blewitti néven ismerte el és a Heteroglaux nem egyetlen fajaként tartotta számon
  • brama kuvik (Athene brama)
  • üregi bagoly (Athene cunicularia)
  • kuvik (Athene noctua) (Scopoli, 1769)
  • madagaszkári héjabagoly (Athene superciliaris) - korábban a Ninox nembe tartozott Ninox superciliaris névvel
  • Salamon-szigeteki héjabagoly (Athene jacquinoti) - korábban a Ninox nembe tartozott Ninox superciliaris névvel
  • Guadalcanali héjabagoly (Athene granti) (Sharpe, 1888) - korábban a Salamon-szigeteki héjabagoly alfajaként tartották számon.
  • Malaita-szigeti héjabagoly (Athene malaitae) (Mayr, 1931) - korábban a Salamon-szigeteki héjabagoly alfajaként tartották számon.
  • Makira-szigeti héjabagoly (Athene roseoaxillaris) (Hartert, 1929)- korábban a Salamon-szigeteki héjabagoly alfajaként tartották számon.

• Smithiglaux – 2 faj
  • fokföldi törpekuvik (Smithiglaux capense vagy Glaucidium capense)
  • Albertine-törpekuvik (Smithiglaux albertinum vagy Glaucidium albertinum)

• Taenioglaux – 4 faj
  • kakukkhangú törpekuvik (Taenioglaux cuculoides vagy Glaucidium cuculoides)
  • trillázó törpekuvik (Taenioglaux castanopterum vagy Glaucidium castanopterum)
  • dzsungel törpekuvik (Taenioglaux radiatum vagy Glaucidium radiatum)
  • gesztenyebarnahátú törpekuvik (Taenioglaux castanonotum vagy Glaucidium castanonotum)

• Surnia (Dumeril, 1805) – 1 faj
  • karvalybagoly (Surnia ulula)

• Glaucidium (Boie, 1826) – 21 faj
  • perui törpekuvik (Glaucidium peruanum)
  • európai törpekuvik (Glaucidium passerinum)
  • fürjbagoly (Glaucidium brodiei)
  • vörösmellű törpekuvik (Glaucidium tephronotum)
  • pompás törpekuvik (Glaucidium sjostedti)
  • hegyi törpekuvik (Glaucidium gnoma)
  • kubai törpekuvik (Glaucidium siju)
  • Costa Rica-i törpekuvik (Glaucidium costaricanum)
  • cloud erdei törpekuvik (Glaucidium nubicola)
  • andoki törpekuvik (Glaucidium jardinii)
  • Yuncas-törpekuvik (Glaucidium bolivianum)
  • szubtrópusi törpekuvik (Glaucidium parkeri)
  • amazóniai törpekuvik (Glaucidium hardyi)
  • pernambucoi törpekuvik (Glaucidium mooreorum)
  • parányi törpekuvik (Glaucidium minutissimum)
  • Araukán törpekuvik (Glaucidium nana) máshogy (Glaucidium nanum)
  • közép-amerikai törpekuvik (Glaucidium griseiceps)
  • Tamaulipas törpekuvik (Glaucidium sanchezi)
  • Colima-törpekuvik (Glaucidium palmarum)
  • rozsdás törpekuvik (Glaucidium brasilianum)
  • gyöngyös törpekuvik (Glaucidium perlatum)

• ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 12.)