Sárganyakú ara

Sárganyakú ara
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Papagájszerűek (Psittacoidea)
Család: Papagájfélék (Psittacidae)
Alcsalád: Araformák (Arinae)
Nemzetség: Ararokonúak (Arini)
Nem: Primolius
Faj: P. auricollis
Tudományos név
Primolius auricollis
(Cassin, 1853)
Szinonimák
  • Ara auricollis
  • Propyrrhura auricollis
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sárganyakú ara témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárganyakú ara témájú médiaállományokat és Sárganyakú ara témájú kategóriát.

A sárganyakú ara (Primolius auricollis), korábban aranyörves ara, a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

Korábbi besorolásai:

  • Primolius auricollis Pennhallurick (2001).
  • Ara auricollis Stotz et al. (1996),
  • Ara auricollis Sibley and Monroe (1990, 1993),
  • Propyrrhura auricollis SACC (2005),
  • Propyrrhura auricollis del Hoyo et al. (1997)

Előfordulása

Bolívia, Paraguay, Argentína északi részén és Brazília egy területein honos, általában víz közelében található.

Megjelenése

Hossza 38 centiméter, szárnya 22 centiméter. Homloka, feje teteje és a pofatájék alsó része barnásfekete, csupasz felső része, kantárja és szemgyűrűje krémfehér. Tollazata színében a zöld szín dominál. Nyakán egy sárga öv található.

Életmódja

Kis csoportokban, néha más arák társaságában keresi magvakból és gyümölcsökből álló táplálékát.

Szaporodása

Téli hónapokban faodvakban költ. Fészekalja 3-4 tojásán 26 napig kotlik.

Természetvédelmi helyzete

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[3]

Jegyzetek

  1. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2024. március 20.)
  2. Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.  
  3. A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2024. március 20.)

Források

  • Papagájok hivatalos magyar neve, természetvédelmi státusza és bejelentési kötelezettsége Magyarországon
  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 18.)
  • Papagáj-online szerint Ara auricollis
  • ITIS szerinti rendszerbesorolása szerint Ara auricollis
  • Birdlife szerint Primolius auricollis Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

  • Képek az interneten a fajról
  • Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap