Ruszwurm cukrászda

Ruszwurm cukrászda
Adatok
Alapítva1827
Cím
TelepülésBudapest I. kerülete
Cím1014 Budapest, Szentháromság utca 7.
Ruszwurm cukrászda (Magyarország)
Ruszwurm cukrászda
Ruszwurm cukrászda
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 05″, k. h. 19° 01′ 58″47.501309, 19.03289347.501309°N 19.032893°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 05″, k. h. 19° 01′ 58″47.501309, 19.03289347.501309°N 19.032893°E
Térkép
Ruszwurm cukrászda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ruszwurm cukrászda témájú médiaállományokat.
A cukrászda bejárata

A Ruszwurm cukrászda Budapest egyik nevezetes, nagy múltú cukrászdája.

Fekvése

A Budai Várnegyedben található, a Mátyás-templom szomszédságában, a Szentháromság u. 7. sz. alatt.

Története

A kezdetek (Schwabl – Richter – Müller)

1827-ben a Szentháromság tér 7. alatt nyitott cukrászdát Schwabl Ferenc [1] cukrász. Az ő 1830. július 20-i halála után, özvegyét 1831. szeptember 15-én feleségül vette Richter Leonhard [2]). Richter korábban sütőmesterként József nádor alkalmazásában állt; a budai városi tanácstól nyert iparjoga alapján ő vette át a cukrászdát. Richter új bútorokat csináltatott a cukrászda számára. Az ő megrendelésére bizonyos Krautsiedler [3] nevű asztalosmester készítette el az üzlet politúrozott cseresznyefából való mahagóni berakásos berendezését. A biedermeier kor hangulatát idéző berendezés a történelem viharait (különös tekintettel a budai vár 1849. évi és 1944—45. évi ostromára) épségben átvészelte. Richter Leonhard 1846. január 20-i halála után özvegye folytatta az ipart, segédje, Müller Antal útján. Özvegy Richternének iparjogáról történt lemondása folytán azután 1847. május 5-én Müller Antal cukrásziparjogot kapott a budai városi tanácstól és ettől kezdve sajátjaként vezette àz üzletet.

A hagyomány szerint Müller Antal I. Ferenc József asztalát is díszítette. A koronázás alkalmából díszes cukordobozt és édességekből készített virágcsokrot nyújtottak át Erzsébet királynénak, aki később is a Ruszwurmból hordatta a reggelijét. A legkülönfélébb társasági események szervezői is a budai cukrászda finomságait választották, Pest-Budán éppúgy, mint Bécsben. Müller örökébe az özvegye lépett, aki történetesen Schwabl Ferenc unokahúga volt.

Lányuk férje, Ruszwurm Vilmos itt volt inas, majd itt szabadult fel.[4]

A Ruszwurm-korszak

Ruszwurm Vilmos, aki addig özvegy Müllernénél volt segéd, 1884. február 20-án kapott iparjogot és átvette az üzletet, amit 1922-ig vezetett. Ekkor tőle Tóth Ferenc vette át az üzletet, és az azt államosításig – Ruszwurm Vilmos szellemében – vezette.

A cukrászda Ruszwurm Vilmosról kapta a Ruszwurm-cukrászda nevet és ezen a néven maradt ismerős a nagyközönség számára Ruszwurm Vilmos 1936. október 3-án bekövetkezett halála után is.[5][6]

Ruszwurm Vilmos (és felesége) nagy súlyt helyezett a cukrászda hírnevének megőrzésére. Korabeli fényképek tanúsága szerint a cukrászda cégfelirata is "Ruszwurm Vilmos" volt. A centenáriumi megemlékezésben szerepel a büszke kitétel, hogy "mi igazi udvari szállítók voltunk, minden cim és rang nélkül.” Ruszwurm az 1934-ben pert indított ifj. Latabár Árpáddal és színtársulatával szemben, azt sérelmezve, hogy egy adott orfeumi tréfában az ő cukrászdája szerepel.[7]

Az államosítás után

1951. februárjában a cukrászdát államosították. Ezt követően még három évig működött az üzlet, majd bezárták. 1959-1960 folyamán a cukrászdát felújították és csak 1960 augusztus 20-án nyitották meg ismét. 1961-ben részletesen forrásolt rövid összefoglaló jelent meg a cukrászda történetéről.[5] Akkoriban azt hangsúlyozták, hogy "130 éve úgyszólván változatlanul ugyanazzal a berendezéssel fenntartott üzletről" van szó – márpedig ez ritkaságszámba ment már akkor is.[5]

1976-tól 1990-ig Lukács István vezette a cukrászdát.[8]

A rendszerváltás után

A rendszerváltás utáni első években a cukrászda egy külföldi társaság tulajdonába került.[9] Később – saját állításuk szerint – a Szamos Marcipán névadójának, Szamos Mátyásnak a fiai és unokái nemcsak kibérelték, hanem meg is vásárolták azt 1994-ben.[10] A 2020-as évek elején jogvita alakult ki a cukrászdával összefüggésben Budapest I. kerületének önkormányzata és a Szamos cég között.

Jegyzetek

  1. ↑ egyes forrásokban Svabl
  2. ↑ A legtöbb forrás magyarosan, Richter Lénárt néven említi őt.
  3. ↑ esetleg Krautscherer
  4. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Premier_2002/?query=ruszwurm+vilmos+m%C3%BCller&pg=443&layout=s Premier, 2002 (2002-05-01) 2002. évi 20. szám, 95. old.
  5. ↑ a b c Tanulmányok Budapest múltjából 576. old.
  6. ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/EdesAnyanyelvunk_1985/?query=ruszwurm+t%C3%B3th+ferenc&pg=41&layout=s
  7. ↑ https://gasztroregesz.hu/2023/01/15/ruszwurm-cukraszda-latabar-tortenet/ Ruszwurm kontra Latabár: egy fura ügy a cukrászda történetéből
  8. ↑ https://bagyinszki.eu/archives/8123
  9. ↑ E cég neve nem ismert.
  10. ↑ https://www.nagyonvar.hu/poszt/a-ruszwurm-evszazadok-tanuja-a-varban

Források

  • Rózsa Miklós: A Ruszwurm-cukrászda XIX. századi üzleti könyve és annak várostörténeti vonatkozásai. In Tanulmányok Budapest múltjából. Budapest: Akadémiai. 1961. 576. o. = Budapest várostörténeti monográfiái: Budapest főváros tanácsa végrehajtóbizottságának kiadványa, XXII Hozzáférés: 2024. augusztus 27.  
  • Palásti László: Budai cukrászda: Korszakok, tortákban – Miért linzer a linzer? Magyarország, XIII. évf. 51. sz. (1976. december 19.) 32. o. Hozzáférés: 2024. augusztus 27.
  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 380–381. o. ISBN 963-05-6411-4  

További információk

  • Gundel Imre – Harmath Judit, A vendéglátás emlékei, Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1982
  • kurir (1994)
  • Draveczky Balázs – Balázs mester, Történetek terített asztalokról és környékükről, Pallas, Budapest, 2002
  • index.hu (2023. október 30.)
  • index.hu (2024. febr. 1.)
  • nepszava.hu
  • Brand Book Magazin 2023. 25. old. ISSN 2559-9267
  • Bagyinszki.eu
  • https://cirmicica.blogspot.com/p/hires-cukraszok.html

Kapcsolódó szócikkek

  • Gasztronómia Gasztronómiaportál
  • Budapest Budapestportál