Remetegyurgyalag
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Nyctyornis amictus (Temminck, 1824) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Remetegyurgyalag témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Remetegyurgyalag témájú médiaállományokat és Remetegyurgyalag témájú kategóriát. |
A remetegyurgyalag (Nyctyornis amictus) a madarak osztályának a szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjéhez, ezen belül a gyurgyalagfélék (Meropidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezés
A fajt Coenraad Jacob Temminck holland ornitológus írta le 1824-ben, a Merops nemben Merops amictus néven.[3]
Előfordulása
Délkelet-Ázsiában, Brunei, Indonézia, Malajzia és Thaiföld területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, lombhullató erdők, édesvízi tavak, folyók és patakok környékén, valamint vidéki kertek és városi régiók. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 27–31 centiméter, a hím testtömege 68–92 gramm, a tojóé 61–70 gramm.[3] Nagy fejének homloka, arcrésze és torka vörös. Lefelé görbülő csőre, rövid lekerekedő szárnyai és szögletes végű farka van.
 |
Életmódja
Tápláléka a levegőben repülő rovarok.[3]
Szaporodása
Partoldalba vájt költőüregbe rakja tojásait.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagy, egyedszáma pedig csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. december 26.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2018. december 24.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. december 26.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. december 26.)
Források
- A világ madarai, Budapest, Panem Kft, 1994-, ISBN 963-545-006-0 - magyar neve
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Videó a fajról
- Xeno-canto.org - elterjedési térképe és a faj hangja
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
