Polgármester-választások Örkényben
| |||||||||||||||||||||||||||
1990 és 2019 között nyolc polgármester-választást tartottak Örkényben.
2019 ősze óta Kulcsár István a város első embere.
A választásokon a jelöltek száma jellemzően kettő volt, a hivatalban lévő vezető pedig mindig megmérettette magát. A választási részvétel mindig 40% fölött volt, de az 50%-ot csak egyszer haladta meg.
Mind a nyolc polgármester-választáson a jelöltek között szerepelt Kovács István, aki hétszer el is nyerte a szavazók többségének a bizalmát. A hét győzelemből négyszer szervezeti támogatás nélkül indult, háromszor pedig az MSZP támogatásával nyert.
Háttér
  Örkény Pozíció Pest vármegye térképén | |
Az ötezer fős település Pest vármegye déli részén található. A 19. század vége óta mindenkor Dabas környékéhez tartozott, 2013 óta a Dabasi járás része.[2]
1949-ben az addig Örkényhez tartozó területekből jött létre Táborfalva település.
A nyolcvanas években Pusztavaccsal és Táborfalvával együtt alkotott közös tanácsot, melynek székhelye Örkényen volt.[3] A hetvenes évek végétől a közös tanács elnöke Somogyvári László volt, aki tíz esztendőnyi vezetői munka után némileg váratlanul lemondott. 1989 februárjától Kovács István megbízott tanácselnökként vezette a települést.[4] 1990-ben megszűntek a közös tanácsok és az egyes települések újra önállóan igazgatták magukat.
Örkény 2004-ben város címet kapott (1970 óta nagyközség volt).
Alapadatok
| Év | Jelöltek | Részvétel |
|---|---|---|
| 1994 | 1 | 41% |
| 1998 | 2 | 58% |
| 2002 | 2 | 42% |
| 2006 | 2 | 41% |
| 2010 | 3 | 48% |
| 2014 | 2 | 42% |
| 2019 | 2 | 46% |
 | A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
1998 óta mindig több jelölt szállt versenybe a polgármesteri tisztségért, a hivatalban lévő vezető pedig minden választáson rajtvonalhoz állt.
Az átlagos részvételi hajlandóság 45% körül mozgott, de kezdetben igen nagy kilengésekkel: 1994-ben alig haladta meg 40%-ot, míg 1998-ban 57% fölé emelkedett. (Az 1990-es választásokról nem állnak rendelkezésre részletes adatok.)
A település lakóinak a száma 4 600 és 5 000 között mozgott a rendszerváltás utáni negyedszázadban. A választójogosultak száma lényegében folyamatosan nőtt, 1994-ben valamivel 3 400 fölött, 2019-ben pedig 3 900 fölött járt.
Időközi polgármester-választásra nem került sor.[5]
| Alapadatok (1990-2019)[6] | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Nap | Lakók[7] | Választó- jogosult | Szavazó | Részvétel | ||||||
| száma | +/– | ||||||||||
| 1990 | szept.30. | 4 628 | (nincs adat) | ||||||||
| 1994 | dec.11. | 4 683 | 55  | 3 441 | 1 400 | 40,7% | |||||
| 1998 | okt.18. | 4 726 | 43 | 3 561 | 2 055 | 57,7% | |||||
| 2002 | okt.20. | 4 836 | 110 | 3 661 | 1 534 | 41,9% | |||||
| 2006 | okt.1. | 4 945 | 109 | 3 722 | 1 518 | 40,8% | |||||
| 2010 | okt.3. | 4 841 | −104  | 3 728 | 1 785 | 47,9% | |||||
| 2014 | okt.12. | 4 887 | 46 | 3 720 | 1 552 | 41,7% | |||||
| 2019 | okt.13. | 4 925 | 38 | 3 848 | 1 764 | 45,8% | |||||
Választások
| |||||
| Jelölt | Szavazat | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| Kovács István – | (nincs adat) | ||||
| további jelöltekről nincs elérhető adat[8] | |||||
| |||||
| Jelölt | Szavazat | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| Kovács István – | 1 341 | 100% | |||
| |||||
| Jelölt | Szavazat | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| Kovács István – | 1 504 | 75,1% | |||
| Horváth Jánosné Örkényi Polgári Kör | 499 | 24,9% | |||
| |||||
| Jelölt | Szavazat | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| Kovács István MSZP | 1 138 | 75,3% | |||
| Jóri József – | 374 | 24,7% | |||
| |||||
| Jelölt | Szavazat | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| Kovács István MSZP | 1 063 | 71,4% | |||
| dr. Schulz Péter – | 426 | 28,6% | |||
| |||||
| Jelölt | Szavazat | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| Kovács István MSZP | 1 245 | 71,3% | |||
| dr. Schulz Péter Örkényi Polgári Kör | 404 | 23,0% | |||
| Lakatos Tivadar MCF Roma Összefogás Párt | 100 | 5,7% | |||
| |||||
| Jelölt | Szavazat | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| Kovács István – | 1 162 | 76,4% | |||
| Szobotin Gábor – | 358 | 23,6% | |||
| |||||
| Jelölt | Szavazat | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| Kulcsár István – | 988 | 57,3% | |||
| Kovács István – | 735 | 42,7% | |||
| Áttekintő táblázat | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Megválasztott polgármester | Szavazat | Előny a 2. előtt | ||||
| név | szervezet | db | érv.% | db | %[9] | ||
| 1990 | Kovács István | – | (nincs adat) | ||||
| 1994 | Kovács István | – | 1 341 | 100% | – | ||
| 1998 | Kovács István | – | 1 504 | 75,1% | +1 005 | +50% | |
| 2002 | Kovács István | MSZP | 1 138 | 75,3% | +764 | +51% | |
| 2006 | Kovács István | MSZP | 1 063 | 75,4% | +637 | +43% | |
| 2010 | Kovács István | MSZP | 1 245 | 71,3% | +841 | +48% | |
| 2014 | Kovács István | – | 1 162 | 76,4% | +804 | +53% | |
| 2019 | Kulcsár István | – | 988 | 57,3% | +253 | +15% | |
| Kiegészítő adatok | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | jelöltek száma | HL? | Rész- vétel | Érvényes szavazat | Érvény- telen | ||||||
| 1990 | n.a. | ✓ | (nincs adat) | ||||||||
| 1994 | 1 | ✓ | 41% | 1 341 | 4,2% | ||||||
| 1998 | 2 | ✓ | 58% | 2 003 | 2,5% | ||||||
| 2002 | 2 | ✓ | 42% | 1 512 | 1,4% | ||||||
| 2006 | 2 | ✓ | 41% | 1 489 | 1,9% | ||||||
| 2010 | 3 | ✓ | 48% | 1 758 | 1,5% | ||||||
| 2014 | 2 | ✓ | 42% | 1 520 | 2,1% | ||||||
| 2019 | 2 | ✓ | 46% | 1 723 | 2,3% | ||||||
| Részletes eredmények (1994 óta)[6] | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Polgármester-jelölt | #. | Szavazat | |||||
| név | szervezet | db | jogosultak arányában | szavazók arányában | érvényes szavazatok arányában | |||
| 1994 | Kovács István | – | 1. | 1 341 | 39,0% | 95,8% | 100,0% | |
| 1998 | Kovács István | – | 1. | 1 504 | 42,2% | 73,2% | 75,1% | |
| Horváth Jánosné | Örkényi Polgári Kör | 2. | 499 | 14,0% | 24,3% | 24,9% | ||
| 2002 | Kovács István | MSZP | 1. | 1 138 | 31,1% | 74,2% | 75,3% | |
| Jóri József | – | 2. | 374 | 10,2% | 24,4% | 24,7% | ||
| 2006 | Kovács István | MSZP | 1. | 1 063 | 28,6% | 70,0% | 71,4% | |
| Schultz Péter | – | 2. | 426 | 11,4% | 28,1% | 28,6% | ||
| 2010 | Kovács István | MSZP | 1. | 1 254 | 33,6% | 70,3% | 71,3% | |
| Schultz Péter | Örkényi Polgári Kör | 2. | 404 | 10,8% | 22,6% | 23,0% | ||
| Lakatos Tivadar | MCF Roma Összefogás Párt | 3. | 100 | 2,7% | 5,6% | 5,7% | ||
| 2014 | Kovács István | – | 1. | 1 162 | 31,2% | 74,9% | 76,4% | |
| Szobotin Gábor | – | 2. | 358 | 9,6% | 23,1% | 23,6% | ||
| 2019 | Kulcsár István | – | 1. | 988 | 25,7% | 56,0% | 57,3% | |
| Kovács István | – | 2. | 735 | 19,1% | 41,7% | 42,7% | ||
Polgármesterek
| 1990-'94 | 1994-'98 | 1998-'02 | 2002-'06 | 2006-'10 | 2010-'14 | 2014-'19 | 2019-'24 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Kovács István | Kulcsár István | ||||||
| – | MSZP | – | – | ||||
Jegyzetek
- ↑ A település 2004 óta visel városi címet, előtte nagyközség volt. Lásd: Háttér
- ↑ 1950 előtt az Alsódabasi járáshoz, majd a Dabasi járáshoz, közvetlenül a rendszerváltás előtti években pedig a Dabasi nagyközségkörnyékhez. 1994 és 2014 a Dabasi kistérség tagja, majd a kistérségek megszűnése után az újra létrejövő Dabasi járás része.
- ↑ A közös tanács a hetvenes évek elején jött létre és 1983-ig Hernád is a tagja volt.
- ↑ Somogyvári László 1979-ben már tanácselnökként adott interjút a Pest Megyei Hírlapnak: „Közös számvetésre készülnek”, Pest Megyei Hírlap, 1979. december 21., 5. oldal (Hozzáférés: 2020. február 5.) ; az 1985-ös választás eredménye: „A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés: 2020. február 5.) ; a lemondásról és az új tanácselnökről: „Lelkesedését felőrölték a hamis vádaskodások”, Pest Megyei Hírlap, 1989. január 14., 5. oldal (Hozzáférés: 2020. február 5.) .
- ↑ A rendelkezésre álló adatok szerint 1998 óta biztosan nem volt, a sajtóhírek között pedig 1998 előtti időközi választásra sem található utalás.
- ↑ a b Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 5.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019. Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében az adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. A 2006-os és 2010-es jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E) mező. A 2014-es jegyzőkönyvekben sorrendben ugyanezek az adatok az (A) és (B) mezőknek felelnek meg.
- ↑ A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ Az 1990-es őszi önkormányzati választásokról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, így a megyei napilap tudósítása alapján ismert a választás eredménye. „Ki lett a polgármester?”, Pest Megyei Hírlap, 1990. október 2., 2. oldal (Hozzáférés: 2020. február 5.)
- ↑ Az előny az érvényes szavazatok arányára vonatkozik. (A %-ban kifejezett adatok százalékpontot jelentenek.)
Források
- Önkormányzati választások. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2020. február 5.) – az egyes választások hivatalos honlapjai (1998-tól kezdve)
- Választástörténet. (Hozzáférés: 2020. február 5.) – választástörténeti honlap (egységes szerkezetben, 1994-től kezdve)
- Hungarian Election Results / Magyar választási eredmények. GitHub. (Hozzáférés: 2020. február 5.) – nyersadatok, szöveges fájlformátumokban (1990-től 2010-ig)
