Pienza

 A településen világörökségi helyszín található 
Pienza
Pienza címere
Pienza címere
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióToszkána
MegyeSiena
PolgármesterFabrizio Fè
VédőszentAndrás apostol
Irányítószám53026
Körzethívószám0578
Forgalmi rendszámSI
Népesség
Teljes népesség1976 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség17,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság491 m
Terület122,53 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 04′ 43″, k. h. 11° 40′ 44″43.078611, 11.67888943.078611°N 11.678889°EKoordináták: é. sz. 43° 04′ 43″, k. h. 11° 40′ 44″43.078611, 11.67888943.078611°N 11.678889°E
Elhelyezkedése Siena térképén
Elhelyezkedése Siena térképén
Pienza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pienza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Pienza történelmi központja
Világörökség
Pienza látképe
Pienza látképe
Adatok
OrszágOlaszország
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, IV
Felvétel éve1996
Elhelyezkedése
Pienza történelmi központja (Olaszország)
Pienza történelmi központja
Pienza történelmi központja
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 43° 04′ 43″, k. h. 11° 40′ 44″43.078611, 11.67888943.078611°N 11.678889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pienza témájú médiaállományokat.
Pienza látképe jellegzetes toszkánai tájjal

Pienza 2190 lakosú kisváros Olaszországban, Toszkánában, a d’Orcia völgyben, Montepulciano és Montalcino városok között.

A szomszédos települések a következőek; Castiglione d'Orcia, Chianciano Terme, Montepulciano, Radicofani, San Giovanni d'Asso, San Quirico d'Orcia, Sarteano, Torrita di Siena, Trequanda.

1996-ban az UNESCO Pienza történelmi központját kulturális világörökséggé nyilvánította és 2004-ben az egész völgyet fölvette a listára.

Történet

Pienza története, ellentétben a szomszédos településekével, mentes a középkori háborúktól és csatározásoktól. A város 1462-ig csak egy kis falu volt Corsignano néven. Sorsát az változtatta meg, amikor 1405-ben megszületett itt Enea Silvio Piccolomini, akit 53 évvel később II. Piusz néven pápává választottak. A pápa döntött a település újjáépítéséről, amiből aztán négy év alatt egy tipikus 15. századi városka született. A pápa korai halála gyakorlatilag Pienza virágzásának is véget vetett, gyakorlatilag azóta változatlan maradt.

Látnivalók

A dóm reneszánsz homlokzata

A város történelmi-kulturális örökségének túlnyomó része a II. Piusz pápának szentelt téren koncentrálódik. A pápa sokat adott a városnak, igyekezett abból egy ideális reneszánsz várost kialakítani. Tervei megvalósítását Bernardo Rossellinóra bízta, ám azok csak részben valósultak meg. Ennek ellenére az egykori fejlesztések az olasz reneszánsz racionális városépítészetének kiemelkedő példájává teszik Pienzát.

A pienzai dómot Rosselino építette 1459-1462 között háromhajós csarnoktemplomnak, kápolnakoszorúval. A reneszánsz stílusú homlokzat ellenére a dóm típusában az északi gótikát követi, amely a városépítő II. Piusz pápa számos németországi útjának tudható be.

A toszkáni oszlopfők és a domborművek a gótikus térkoncepció átültetése a korai reneszánsz formanyelvére. Az apszis alatt található baptisztérium kriptára emlékeztet, és részeiben még az eredeti, román stílusú templomból származik.

Utcakép Pienzában

A dómban van a Museo della Cattedrale. Az érseki múzeumban, a Palazzo Vescovileben helyi szőtteseket, valamint vallásos emléktárgyakat mutatnak be. Három faliszőnyeg is látható vallásos ábrázolásokkal, melyek a 15. század végén keletkeztek Flandriában és a Piccolomini család segítségével kerültek Pienzába. A képtárban található egy 7. századi műalkotás, Krisztus a keresztfán (La Croce) címmel. A 14. századból származik Pietro Lorenzetti (A boldogasszony gyermekével) és Barolo di Fredi (Szenvedő Szűzanya). Ezenkívül a 14. és 15. század egyéb fontos alkotásai is láthatóak, köztük egy Madonna, amelyet állítólag Luca Signorelli készített.

A Szent-Ferenc Templom egyike azon kevés épületeknek, amely még a régi Corsignanoból származik, a homlokzat és a bejárat gótikusak. A templom maga egy 8. századi templom alapjaira épült. A templombelsőt 14. századi Szent Ferenc életét ábrázoló freskók díszítik, amelyeket Cristofano di Bindoccio és Meo di Pero, a sziénai festőiskola mesterei készítettek. Az értékes templomi berendezés - például Segna di Bonaventura temperafestményei - a püspöki múzeumban található. Ezen kívül Pienzában található még az Ammannati-palota, a Gonzaga-palota és Cardinale Atrebatense palotája, mind a 15. századból. A közelben található a Pieve di Corsignano, a környék egyik legfontosabb román stílusú nevezetessége. A városkától délnyugatra található település Terrapille számtalan Toszkána-képeslap motivumául szolgál.

Források

  • Gottfried Aigner: Toskana. Vista Point 2010. ISBN 978-3868714357
Sablon:Olaszország világörökségi helyszínei
  • m
  • v
  • sz
Természeti
Lipari-szigetek · Dolomitok · Etna  · Monte San Giorgio[2]  · A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei[3]  · Az Észak-Appenninek evaporit karszt-barlangjai
Kulturális
A Camonica-völgy sziklarajzai ·

A Santa Maria delle Grazie-templom és domonkosrendi kolostor Leonardo da Vinci „Utolsó vacsora” című festményével · Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő, területenkívüli jogokkal rendelkező terület és a San Paolo fuori le mura-bazilika · Firenze történelmi központja · Velence és lagúnája · A pisai Dóm tér · San Gimignano történelmi központja · Sassi di Matera · Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái · Siena történelmi központja · Nápoly történelmi központja · Crespi d’Adda · Ferrara történelmi központja és a torkolata · Castel del Monte · Alberobellói trullók · Ravenna ókeresztény és bizánci műemlékei · Pienza városának történelmi központja · A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli-vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel  · A Savoyai királyi család rezidenciái (Torino) · A padovai botanikus kert · Porto Venere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) · A dóm, a Torre della Ghirlandina és a Piazza Grande Modenában · Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei · Amalfi-part · Agrigento régészeti lelőhelyei  · Villa Romana del Casale (Piazza Armerina) · Su Nuraxi di Barumini, Szardínia · Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika · A Cilento és Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a padulai karthauzi kolostor · Urbino történelmi központja · Villa Adriana · Verona városa · Assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek · Villa d’Este · A Val di Noto késő barokk városai (Délkelet-Szicília) · Piemont és Lombardia szent hegyei (Sacri Monti) · Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai · Val d’Orcia · Siracusa városa és Pantalica nekropolisza  · Genova: Le Strade Nuove és a Palazzi dei Rolli · Mantova és Sabbioneta · Az Albula-vasút Albulában és a Bernina kultúrtáj[2] · Történelem előtti cölöpházak az Alpok közelében[4] · Langobárd emlékek Itáliában · Medici-villák és kertek · Piemonti borvidékek: Langhe-Roero és Monferrato · Az arab-normann Palermo, és Cefalù és Monreale székesegyházai · Ivrea, a 20. századi ipari város · 16–17. századi velencei védművek[5] · Padova 14. századi freskói ·

Bolognai árkádok
  1. https://demo.istat.it/?l=it
  2. a b Svájccal közös
  3. Több országgal közös
  4. Ausztriával, Franciaországgal, Németországgal, Svájccal és Szlovéniával közös
  5. Horvátországgal, Meontenegróval közös
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJjd9DHdH7gP497mR4bPQq
  • VIAF: 148823164
  • LCCN: n79070131
  • GND: 4115964-0
  • SUDOC: 029140420
  • NKCS: ge419757
  • BNF: cb12082820d
  • Világörökség Világörökségportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap