Petroica australis
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Petroica australis (Sparrman, 1788) | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Petroica australis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Petroica australis témájú médiaállományokat és Petroica australis témájú kategóriát. |
A Petroica australis a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a cinegelégykapó-félék (Petroicidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Anders Sparrman svéd ornitológus írta le 1788-ban, a Turdus nembe Turdus australis néven.[3]
Alfajai
- Petroica australis australis (Sparrman, 1788)
- Petroica australis longipes (Lesson & Garnot, 1827) - vagy önálló faj Petroica longipes néven
- Petroica australis rakiura C. A. Fleming, 1950
 |  |
Előfordulása
Új-Zéland területén honos. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és cserjések, valamint vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 18 centiméter, testtömege 33–47 gramm.[5]
 |
Életmódja
Gerinctelenekkel táplálkozik.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma viszont csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. augusztus 14.)
További információk
- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
