Pavlovac (Nagygordonya)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Pavlovac (egyértelműsítő lap).

Pavlovac
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Belovár-Bilogora
Község	Nagygordonya
Jogállás	falu
Irányítószám	43270
Körzethívószám	(+385) 43
Népesség
Teljes népesség	427 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	134 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 42′ 58″, k. h. 17° 03′ 03″45.7161, 17.050945.716100°N 17.050900°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 58″, k. h. 17° 03′ 03″45.7161, 17.050945.716100°N 17.050900°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Pavlovac (régi magyar neve Szentpál) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagygordonyához tartozik.

Belovár központjától légvonalban 26, közúton 31 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re délre, a Bilo-hegység délnyugati lejtői alatt, a Pavlovac-patak mentén, a patak csázmai torkolata közelében fekszik.

A régészeti leletek és a korabeli dokumentumok alapján a falu már a középkorban is jelentős hely volt. 1224-ben „Radovan” néven említik azt a várat, mely a falutól északnyugatra, a Česma partján állt és uradalmi központ volt. A mai név csak 1495-ben tűnik fel „Paulowcz” alakban. Templomát Szent Pálnak szentelték. 1501-ben említik Bertalan nevű papját is. A vár melletti település vásártartási joggal rendelkezett és magyarul „Zenithpal” néven bukkan fel a korabeli forrásokban.^[2] A 16. század közepén foglalta el a török és területe majdnem száz évig lakatlan pusztaság volt. A lakosság az ország biztonságosabb részeire menekült, míg másokat rabságba hurcoltak.

A falu területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Paulovecz” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pavlovecz” néven szerepel.^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Pavlovecz” néven 96 házzal, 402 katolikus és 300 ortodox vallású lakossal találjuk.^[4]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 782, 1910-ben 1.429 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 52%-a horvát, 23%-a szerb, 21%-a cseh anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.

1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 67%-a horvát, 14%-a cseh, 10%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 555 lakosa volt.

• Pavlovac és Nagygordonya között, a Česma-folyó hídja után a főút nyugati oldalán található a helyiek által Kolonak nevezett középkori régészeti lelőhely, mely nem más, mint egy középkori várhely. Nevét a rét közepén fekvő beerdősült terület kerek alakjáról kapta. Központi része 40-50 méterre emelkedik ki környezetéből, négy árok és falak maradványai övezik. A korabeli dokumentumok alapján az először 1224-ben „Radowan” néven említett várral azonosítják, melyben egy Szent Pálnak szentelt templom is állt. A mai név csak 1495-ben tűnik fel „Paulowcz” alakban. Az egykori vár területére való belépést ma is megnehezíti a sáncok között hosszú ideig megmaradó víz. A helyet amatőr régészek többször is kutatták. A zágrábi régészeti múzeum részéről Tatjana Tkalčec végzett itt feltárásokat.^[7]
• Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1912-ben építették a falu lakói. Egyhajós, 8 méter hosszú és 4 méter széles épület, homlokzata felett harangtoronnyal. 1968-ban, 1993-ban és 1994-ben megújították.
• Szent Pantaleon tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnáját ugyancsak 1912-ben építették a falu lakói. Egyhajós, 8 méter hosszú és 4 méter széles épület, homlokzata felett harangtoronnyal. 1968-ban, 1993-ban és 1994-ben megújították.

• A község hivatalos honlapja^{[halott link]} (horvátul)
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

• A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)