Megri
| Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját! |
Megri (Մեղրի) | |
Megri látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Örményország |
Jogállás | város |
Alapítás éve | 906 |
Irányítószám | 3401–3402 |
Körzethívószám | (286) |
Népesség | |
Teljes népesség | 4580 fő (2011) |
– elővárosokkal | 4.580 fő |
Népsűrűség | 1500 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 650 m |
Terület | 3,0 km² |
Időzóna | UTC+04:00 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 38° 54′, k. h. 46° 14′38.9, 46.23333333333338.900000°N 46.233333°EKoordináták: é. sz. 38° 54′, k. h. 46° 14′38.9, 46.23333333333338.900000°N 46.233333°E | |
Megri weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Megri témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Megri (örmény nyelven: Մեղրի) egy város és egy közösség központja, Szjunik tartományban, Örményország déli részén, az iráni határ közelében. A 2011-es népszámláláskor a város lakossága 4580 volt. A 2016-os hivatalos becslés szerint Megri népessége mintegy 3500 fő.
A közösség egyesüléseinek eredményeképpen 2016-ban Megri önkormányzata Agarak, Alvank, Ajgedzor, Gudemnisz, Karcsevan, Kurisz, Lehvaz, Licsk, Nrnadzor, Svanidzor, Tastun, Thkut, Vahravar és Vardanidzor településrészekkel bővült.
Fekvése
Jerevántól 376 km-re délre, valamint 73 km-re délre Kapan tartományi fővárostól.
Története
A mai Megri területe a bronzkor óta lakott hely. A régészeti lelőhelyeket a 7. és 6. században, Urartu királysága idején található város környékén találják. Történelmileg az Örményország ősi Szjunik tartománya Arevik kantonjának volt része.
A 8. században a Tatev-kolostor létrehozásával a mai modern Megri régió gyors társadalmi és gazdasági fejlődésen ment keresztül. 906-ban Karcsavan települését a Bagratuni-dinasztia, I. Smbat Bagratuni király alapította. 987-ben a Megri néven ismert város az újonnan alapított Szjunik örmény királyságba tartozott. 1105-ben Megri környékét a szeldzsukok foglalták el. A várost 1126-ban és 1157-ben teljesen elpusztították a megszálló szeldzsuk erők.
A 12. és 15. század között Szjunik és Örményország történelmi területeinek többi része szeldzsuk, mongol, Ak Kojunlu és Kara Kojunlu invázióktól szenvedett.
A 16. század elején Megri a Szafavid Perzsián belül Erivan Beglarbegi részévé vált. A 18. század elején a régió bekapcsolódott a Dávid Bek által vezetett Szjunik örmények felszabadító harcába a Szafavid Perzsia és a megszálló törökök ellen. David Bek 1722-ben kezdte a csatát több ezer helyi örmény hazafi segítségével, akik felszabadították Szjunikot.
1813-ban Megri az orosz birodalom részévé vált az 1804–1813-as orosz–perzsa háború és a gulisztani szerződés aláírása következtében. 1868-ig a karabaki tartományba tartozott, amikor az újonnan alakult Elzabetpoli Zangezurszkij Ujezd részévé vált.
Galéria
- Szt. Szargisz kolostor
- Templombelső
- Szent György és a sárkány egy freskón
-
-
-
- Megri látképe
- Megri, részlet
- Szt. Hovhannesz-templom romjai
- Megri
- Egy régi templom maradványa
-
-
-
Források
- Robert H. Hewsen, Armenia: A historical Atlas, The University of Chicago Press, Chicago et Londres, 2001 (ISBN 0-226-33228-4), p. 103.
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap