Ludvigh Gyula

Ludvigh Gyula
Született	1841. április 21.[1] Szepesbéla
Elhunyt	1919. január 6. (77 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Szülei	Ludvigh János
Foglalkozása	vasúti mérnök
Tisztsége	vezérigazgató (1887–1909) a magyar főrendiház tagja (1894. január 11. – 1918. november 16.)
Halál oka	öngyilkosság
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludvigh Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ludvigh Gyula (Ludwig) (Szepesbéla, 1841. április 21. – Budapest, 1919. január 6.^[3]) magyar vasútépítő mérnök. Ludvigh János (1812–1870) újságíró, politikus fia.

A brüsszeli egyetemen diplomázott. Eleinte itt dolgozott vasútépítésnél és tervezésnél, majd Spanyolországban 1863-ban a sevilla-portugáliai vasút tervezésénél nagy szerepe volt. 1867 után hazatért, a vasúti (MÁV) központi irodában osztálymérnök lett 1881-ig. 1868-ban a belga és francia vasutakat tanulmányozta. 1872-ben vasúti felügyelő lett; a török vasutakat tanulmányozta. Javaslata alapján jelölték ki a boszniai-romániai vasúti csatlakozásokat. 1881-ben a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumban az út- és középítészeti osztály vezetője lett 1887-ig. 1882-ben a vasúti és hídépítészeti osztály vezetője lett. 1883-tól az államvasutak igazgatóságának tagja volt. 1885-ben a vasúti kiállítás megrendezőjeként dolgozott. 1887–1901 között a Magyar Állami Vasutak elnökigazgatója volt. 1893-tól a főrendiház tagja volt. 1901–1909 között a kassa-bohumini vasúttársaság elnöke volt. 1909-től a kassa-oderbergi vasút vezérigazgatója volt. Öngyilkos lett.^[4]

Sírja a Kerepesi temetőben található (34-4-34).

• Szent István-rend kiskeresztje
• Lipót-rend lovagkeresztje
• II. oszt. vaskorona-rend
• Francia becsületrend: főtiszt (1889)

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Országgyűlési almanach 1905-1906
• Országgyűlési almanach 1906-1910
• Országgyűlési almanach 1906
• Nemzeti Örökség Intézete

• Magyar Műszaki Alkotók (Budapest, 1964)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar politikai lexikon. Szerkesztette: T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
• Révai új lexikona XIII. (L–Mag). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-613-0  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914
• Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8