Libellula

Libellula
Kisfoltos laposacsa (korábban mocsári szitakötő) (Libellula fulva)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Ősszárnyúak (Palaeoptera) Rend: Szitakötők (Odonata) Alrend: Egyenlőtlen szárnyú szitakötők (Anisoptera) Család: Laposhasú acsák (Libellulidae) Alcsalád: Laposhasú acsaformák (Libellulinae) Nem: Libellula Linnaeus, 1758
Fajok
Libellula angelina Libellula auripennis Libellula axilena Libellula coahuiltecana Libellula comanche Libellula composita Libellula croceipennis Libellula cyanea laposhasú acsa (közönséges acsa, Libellula depressa) Libellula doris Libellula flavida Libellula foliata Libellula forensis kisfoltos laposacsa (Libellula fulva) Libellula gaigei Libellula herculea Libellula incesta Libellula jesseana Libellula luctuosa Libellula lydia Libellula mariae Libellula melli Libellula needhami Libellula nodisticta Libellula pulchella négyfoltos acsa (Libellula quadrimaculata) Libellula saturata Libellula semifasciata Libellula vibrans
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Libellula témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Libellula témájú kategóriát.

A Libellula a rovarok (Insecta) osztályában a szitakötők (Odonata) rendjébe sorolt a laposhasú acsák (Libellulidae) családjának névadó neme.

Az északi félteke mérsékelt égövére jellemzőek; a legtöbb fajuk az Egyesült Államokban él. Az európai fajok közül Magyarországon a család névadója, azaz a laposhasú acsa (Libellula depressa) mellett a kisfoltos laposacsa (Libellula fulva) és a négyfoltos acsa (Libellula quadrimaculata) fordul elő.

Közepes termetű szitakötő. Szárnyai, különösen a hátsó szárnyak tövénél nagyobb barnás foltokat láthatunk. E foltok kiterjedése fajonként, sőt egyedenként is változó. Hasonló barnás foltjai a sárkány-szitakötők (Corduliidae) közé tartozó Epitheca bimaculata hátsó szárnyainak tövén is vannak, e faj alkata azonban a laposhasú acsákétól (Libellulidae) jelentősen eltér.

A fiatal hímek és nőstények színezete meglehetősen hasonló. Később a nőstények színezete kevésbé változik, a hímeké lényegesen többet. Lárvája széles, lapos.

Síkvidéki állóvizekben és lassú folyóvizekben él; egyes fajok a víztől távolabb is megjelennek.

Lesből vadászik; zsákmányát rendszerint még a levegőben elfogyasztja.

Magyarországon egy nemzedéke repül április–májustól július–augusztusig.

A levegőben párzik. A nőstény a petéket magánosan, röptében, potrohának végét a vízbe mártogatva rakja, majd hamarosan újra párzik. Ha tócsája kiszárad, a lárva beássa magát, és ebben a nyugalmi állapotban több hétig életben maradhat. Két év alatt fejlődik ki úgy, hogy mindkét évben áttelel.

• Határozzunk szitakötőket! — Libellula fulva (Müller, 1764) – Mocsári szitakötő – Védett