Lüle

Lüle (Lula)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Rangközség
Első írásos említés1226
PolgármesterMária Farkašová
Irányítószám935 35
Körzethívószám036
Forgalmi rendszámLV
Népesség
Teljes népesség175 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség22 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság169 m
Terület8,39 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 11′, k. h. 18° 22′48.183333333333, 18.36666666666748.183333°N 18.366667°EKoordináták: é. sz. 48° 11′, k. h. 18° 22′48.183333333333, 18.36666666666748.183333°N 18.366667°E
Lüle weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Nem tévesztendő össze a következővel: Lula (egyértelműsítő lap).

Lüle (szlovákul Lula) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. Kis- és Nagylüle egyesítésével jött létre.

Fekvése

Lévától 20 km-re délnyugatra, a Garammenti dombvidék északi részén fekszik. A falu 180 m magasan van a tengerszint felett, de határa 160–230 m között váltakozik.

Története

1226-ban említik először, helyi nemesek birtokolták. 1327-ben már említik templomát is. 1386-ban Gímes várának tartozéka, melynek vámja is volt itt. 1536-ban négy portája létezett. 1663-ban megtámadta és elpusztította a török.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy, és Kis Lülle. Két tót faluk Bars Várm. földes Ura az Esztergomi kis Papság, lakosai katolikusok, fekszik Verebélyhez 1 mértföldnyire, határjaik jók, vagyonnyaik jelesek.[2]

1828-ban Nagylüle 35 házában 221 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. A hozzá tartozó Kislüle nemesi birtok volt, 1828-ban 8 házban 55 lakos élt itt.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Lűle (Kis), puszta, Bars vmegyében, Mellék filial. 37 kath. lak. Ut. p. Verebély. Lűle (Nagy), tót-magyar falu, Bars vármegyében: 218 kath., 3 ref. lak. Bora, gyümölcse elég. F. u. a Szent-István seminariuma. Ut. posta Verebély.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Nagylüle, a verebélyi járásban fekvő magyar kisközség, 243 róm. kath. és ev. ref. vallású lakossal. A XIV. század elején a Forgáchok birtoka volt. Később a Szent István-papnevelő birtokába került, de csakhamar a Lüley család lett a földesura, mely innen veszi a nevét. 1413-ban az egyik birtokosa Michael de Lylye. Most Lüley Arnoldnak és Császár Sándornak van itt nagyobb birtoka. 1618-ban szintén behódolt a törököknek, a kik azután 1663-ban feldúlták. Templom nincs a községben. Postája Zsitvagyarmat, távirója és vasúti állomása Verebély. Ide tartoznak Somogyfa és Kislüle puszták is.[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része lett. Termelőszövetkezete 1957-ben alakult.

Népessége

1880-ban 192 lakosából 143 magyar és 49 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 211 lakosából 183 magyar és 28 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 243 lakosából 112 magyar és 131 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 237 lakosából 103 magyar, 133 szlovák és 1 német anyanyelvű volt.

1921-ben 241 lakosából 49 magyar és 188 csehszlovák volt.

1930-ban 236 lakosából 25 magyar és 211 csehszlovák volt.

1941-ben 226 lakosából 173 magyar és 53 szlovák volt.

1991-ben 234 lakosából 5 magyar és 227 szlovák volt.

2001-ben 202 lakosából 197 szlovák és 4 magyar volt.

2011-ben 182 lakosából 171 szlovák és 10 magyar.

2021-ben 175 lakosából 172 szlovák, 2 magyar és 1 egyéb nemzetiségű.[5]

Neves személyek

  • Itt született 1844-ben Lüley Tivadar csesztvei és melleki plébános.[6]

Nevezetességei

  • A községben Szűz Mária tiszteletére szentelt reneszánsz kápolna áll, melyet a 18. és a 19. században átépítettek.
  • Egy dombon állnak a régi templom maradványai, szentélye keletelt, körülötte temető található.
  • Egy klasszicista kúria is áll a községben, mely a 19. század elején épült, de a század végén neoklasszicista stílusban építették át.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. október 10.)
  5. ma7.sk
  6. knihydominikani.sk

Források

  • Hampel, Joseph 1876: Catalogue de l’exposition préhistorique des musées de province et des collections particuliéres de la Hongrie. Budapest, 6.
  • Balogh Pál 1902: A népfajok Magyarországon. Budapest, 625.

Külső hivatkozások

  • Községinfó
  • Lüle Szlovákia térképén
  • A község a Barsi régió honlapján
  • E-obce.sk
Sablon:Lévai járás
  • m
  • v
  • sz
A Lévai járás települései
Léva (Levice)
Alsópél (Dolný Pial) · Alsószecse (Dolná Seč) · Alsószemeréd (Dolné Semerovce) · Bajka (Bajka) · Baka (Devičany) · Bakabánya (Pukanec) · Bakaszenes (Uhliská) · Barsbese (Beša) · Barsendréd (Ondrejovce) · Barsvárad (Tekovský Hrádok) · Bát (Bátovce) · Berekalja (Podlužany) · Borfő (Brhlovce) · Bori (Bory) · Csata (Čata) · Csejkő (Čajkov) · Cseke (Čaka) · Dalmad (Domadice) · Deménd (Demandice) · Derzsenye (Drženice) · Egeg (Hokovce) · Ény (Iňa) · Érsekkéty (Keť) · Fakóvezekény (Plavé Vozokany) · Farnad (Farná) · Felsőpél (Horný Pial) · Felsőszecse (Horná Seč) · Felsőszemeréd (Horné Semerovce) · Felsőtúr (Horné Turovce) · Garamkelecsény (Hronské Kľačany) · Garamkeszi (Hronské Kosihy) · Garamkovácsi (Kozárovce) · Garamlök (Lok) · Garamsalló (Šalov) · Garamszentgyörgy (Jur nad Hronom) · Garamszőlős (Rybník) · Garamtolmács (Tlmače) · Garamújfalu (Nová Dedina) · Gyerk (Hrkovce) · Hontalmás (Jabloňovce) · Hontbagonya (Bohunice) · Hontbesenyőd (Pečenice) · Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica) · Hontnádas (Hontianske Trsťany) · Ipolybél (Bielovce) · Ipolyfödémes (Ipeľské Úľany) · Ipolypásztó (Pastovce) · Ipolyság (Šahy) · Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) · Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom) · Kálna (Kalná nad Hronom) · Kereskény (Krškany) · Kétfegyvernek (Zbrojníky) · Kiskoszmály (Malé Kozmálovce) · Kisóvár (Starý Hrádok) · Kisölved (Malé Ludince) · Kistompa (Tupá) · Kural (Kuraľany) · Lekér (Hronovce) · Lontó (Lontov) · Lüle (Lula) · Málas (Málaš) · Nagygyőröd (Veľký Ďur) · Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce) · Nagyod (Vyšné nad Hronom) · Nagyölved (Veľké Ludince) · Nagysalló (Tekovské Lužany) · Nagytúr (Veľké Turovce) · Nemesoroszi (Kukučínov) · Nyírágó (Nýrovce) · Óbars (Starý Tekov) · Oroszka (Pohronský Ruskov) · Palást (Plášťovce) · Peszektergenye (Sikenica) · Sáró (Šarovce) · Setétkút (Jesenské) · Szalatnya (Slatina) · Szántó (Santovka) · Százd (Sazdice) · Szete (Kubáňovo) · Töhöl (Tehla) · Tőre (Turá) · Újbars (Nový Tekov) · Vámosladány (Mýtne Ludany) · Zalaba (Zalaba) · Zselíz (Želiezovce) · Zsember (Žemberovce) · Zsemlér (Žemliare)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap