Lányi József
| Lányi József | |||||||||
| Született | 1868. június 29. Németpróna | ||||||||
| Elhunyt | 1931. október 28. (63 évesen) Budapest[1] | ||||||||
| Állampolgársága | |||||||||
| Foglalkozása |
| ||||||||
| Tisztsége | megyéspüspök (1906. november 16. – ) | ||||||||
| knini püspök | |||||||||
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||||||||
| Vallása | római katolikus egyház | ||||||||
| Pappá szentelés | 1891. július 2. | ||||||||
| Püspökké szentelés | 1906. december 8. | ||||||||
| Szentelők |
| ||||||||
| Hivatal | knini püspök | ||||||||
| Hivatali idő | 1906–1931 | ||||||||
| Elődje | Majorosy János | ||||||||
| Társszentelt püspökök | |||||||||
| Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |||||||||
| |||||||||
| |||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||
Késmárki Lányi József (Németpróna, 1868. június 29. – Budapest, 1931. október 28.) kanonjogi doktor, római katolikus áldozópap a besztercebányai egyházmegyében, fölszentelt püspök,[2] egyházi író.
Pályafutása
Tanulmányait a budapesti egyetem hittani karán végezte, ahol teológiából és 1894-ben kánonjogból doktorált. 1891. július 2-án szentelték pappá. Azután segédlelkész (káplán) volt, majd 1892-től a besztercebányai egyházmegyei hivatal levéltárnoka és püspöki szertartó, a korponai községi felső népiskola igazgatója. 1898-tól Jánosgyarmaton volt plébános, 1899-től Besztercebányán teológiát tanított, 1900 és 1906 között Ferenc Ferdinánd főherceg trónörökös magyar nyelvtanára volt. 1904-ben lehéri javadalmas apáttá, 1906-ban a váradi káptalan egyik irodalmi stallumának kanonokjává, 1907-ben egyházmegyei főtanfelügyelővé avatták.[2]
Püspöki pályafutása
1906. november 16-án knini (tinnini) püspökké nevezték ki (ez a török uralom óta címzetes püspökség[3]); december 8-án[4] szentelte püspökké Radnai Farkas besztercebányai püspök, Fischer-Colbrie Ágoston kassai koadjutor püspök és Fetser Antal nagyváradi segédpüspök segédletével.
1909-ben a Szent Sír Lovagrend tagja lett, 1915 májusától székesegyházi főesperes. 1919 márciusában, amikor a románok megszállták Nagyváradot, Budapestre költözött.[2]
Művei
- Az egyházi festészetről. Budapest, 1888.
- Az Itala és Vulgata. Budapest, 1890. (A budapesti egyetem hittudományi karától pályadíjjal jutalmazott értekezés.)
- A szyr, kald és arab diakritikus jelek. Budapest, 1891 (Ugyanazon kartól pályadíjjal kitüntetett értekezés
- Nabukodonozor büntetése. Budapest, 1891
- Az eskü kanonjogi szempontból. Besztercebánya, 1894 (doktori felavató értekezés)
- A valláserkölcsi nevelés fontossága korunkban. Budapest, 1896
- A magyar katholikusok Lateranban. Budapest, 1902.
- A nőemancipáció és a kath. egyház álláspontja. Hely nélkül, 1904.
- Ünnepi Szt beszéd Szt István első m. kir. ünnepén... Nagyvárad, 1909
Jegyzetek
- ↑ http://lexikon.katolikus.hu/L/L%C3%A1nyi.html
- ↑ a b c Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2002.
- ↑ Magyar katolikus lexikon XIII. (Szentl–Titán). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2008.
- ↑ más forrás szerint 1908. június 4-én Magyar katolikus lexikon VII. (Klacs–Lond). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2002.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
További információk
- Bishop József Lányi de Késmark, Catholic-Hierarchy (angol)
Katolicizmusportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
