Koperi Regionális Múzeum

Koperi Regionális Múzeum
Elhelyezkedés	Koper Szlovénia
Alapítva	1911
Elhelyezkedése
Koperi Regionális Múzeum Pozíció Szlovénia térképén
é. sz. 45° 32′ 54″, k. h. 13° 43′ 41″45.54826389, 13.72812545.548264°N 13.728125°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 54″, k. h. 13° 43′ 41″45.54826389, 13.72812545.548264°N 13.728125°E
A Koperi Regionális Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Koperi Regionális Múzeum témájú médiaállományokat.

A Koperi Regionális Múzeum (szlovén nyelven Pokrajinski muzej Koper; olasz nyelven Museo regionale di Capodistria) székhelye 1954 óta az 1600 körül épült koperi Belgramoni–Tacco palotában van. Ennek a múzeumnak a feladata Szlovénia Primorska (tengerparti) történelmi körzete emlékeinek megőrzése és bemutatása. Gyűjteményeit, állandó és ideiglenes kiállításait a főépület négy szintjén, a kertben illetve a kert mögött található tágas melléképületben helyezték el.

A múzeumot 1911-ben alapították helyi történelmi és művészeti múzeumként (Museo Civico di Storia e d'Arte). Alapításának 10. évfordulóján, 2011-ben nyitották meg új állandó kiállítását Velence, Napóleon és a Habsburgok címmel.

Az 1600 körül épült palota reneszánsz és barokk elemeket is felmutat, de stílusa alapvetően manierista^[1] Az ajtó bronz kopogtatójának eredetijét Tiziano Aspetti (1559–1606) olasz szobrász készítette.

Építtetője az olasz nemesi Belgramoni család volt. Kettős nevének eredete minden bizonnyal a két család közötti, pontosabban nem ismert házassági kötelékben rejlik.^[2]

A belső tér kialakítása barokk jellegű, hasonlóan a kor többi koperi, illetve izolai és pirani palotájához. A kiforrott barokk egyik központi eleme, a lépcsőház önálló épülettestként jelenik meg, csakhogy oldalt és nem tengelyben áll.

A tágas átriumból ajtó vezet a földszinti helyiségekbe, amelyek többféle célt szolgáltak, és egy hasonlóan nagy portál vezet a gazdag és gondozott kertbe, ahol a lapidárium található. Az átrium bal oldali falának közepén egy lépcső vezet a lépcsőházhoz. A díszterembe két oldalról jut be a fény: a homlokzatról és a felső homlokzaton nyíló ablakokból. Az épület jobb szárnyában lévő társalgóból fiatalabb íves falépcső vezet a második emeletre. A második emeleten jóval alacsonyabbak a szobák. A bal szárny helyiségeibe a nagyterem mennyezete alatt szinte körbefutó, a helyiségnek új dimenziót adó galéria biztosítja a bejutást. A legtöbb szoba famennyezetű, fagerendás mennyezettel.

Az első helyi kezdeményezések múzeum alapítására már a 18. század végén megjelentek, de létrejöttének fő ösztönzője végül az isztriai régió első kiállítása volt Koperben (Prima Esposizione Provinciale Istriana) 1910-ben. Egy évvel később, az akkori koperi önkormányzat megalapította a Városi Történeti és Művészeti Múzeumot (Museo Civico di Storia e d'Arte), majd az első világháború után a Belgramoni–Tacco palota tágas épületébe költözött a gyűjtemény.

A második világháború során a gyűjteményből számos értékes műalkotás elveszett. 1954-ben a múzeumot Regionális Múzeumnak, majd 1967-ben Koperi Regionális Múzeumnak nevezték el. 1981–85 között a múzeum központi épületét teljesen felújították, ami lehetővé tette a múzeum tevékenységének bővítését és a gyűjtemények átrendezését.

A múzeum a Primorska régió hagyományait számos különböző területen kutatja és mutatja be: régészet, történelem, művészet és kultúrtörténet, a tengerparti és a karszt-területek etnográfiája és kulturális öröksége. Nagy figyelmet fordítanak a kulturális, tudományos és oktatási intézményekkel és egyesületekkel folytatott együttműködésre, különös tekintettel a külföldi szlovén intézményekre, valamint az isztriai és dalmáciai olasz és horvát intézményekre.

A múzeum főépülete ad otthont a régészeti gyűjteménynek, valamint az Isztria művelődéstörténetét, művészetét és történelmét felölelő kollekcióknak a 19. század legelejétől a végéig. A restaurátor műhelyben múzeumi anyagokat tárolnak, valamint oktatási tevékenység keretében szakmai napokat és műhelyfoglalkozásokat szerveznek.

• 
  Sebastiano Bombelli – Ifjú portréja
• 
  Francesco Rizzo da Santacroce – Madonna a gyermekkel, Keresztelő Szent Jánossal és Alexandriai Katalinnal
• 
  Bartolomeo Pedon – Tájkép alakokkal
• 
  Bartolomeo Nazari – Gravisi márki portréja

A helytörténeti múzeum a barlangi medve történelem előtti korokból származó csontjaival indít. Jelentős a múzeum kőtára, az anyag egy része a palota kertjében, szabad ég alatt tekinthető meg. A gyűjtemény a tengerparti és karsztvidék legrégebbi tárgyi kultúráját képviseli. A kultúr- és művészettörténeti kollekció szobrokból, festményekből, művészeti és kézműves alkotásokból áll, időrendi sorrendben és témák szerint.

A képtár festményeket, szobrokat és más művészeti alkotásokat mutat be, kiegészítve a velencei kulturális tér 17. és 18. századi berendezéseivel, 18. és 19. századi történelmi anyagokkal, valamint a felvilágosodás, az orvostudomány és gyógyszerészet, valamint a politikai élet néhány kiemelkedő, helyi kötődésű alakjával.

A Velence, Napóleon és a Habsburgok küzdelmének térségbeli hatásaival foglalkozó állandó kiállítás a 16. és a 19. század közötti időszakot öleli fel, és bemutat néhány helyi személyiséget, például Paolo Naldini(wd) püspököt és ifjabb Pier Paolo Vergeriot (1498–1565), Santorio Santoriot (1561–1636), a hőmérőt feltaláló orvost, valamint Giovanni Rinaldo (1720–1795) írót és történészt.

A múzeum állandó kiállításának a része a Gramsci téren elhelyezett az etnográfiai gyűjtemény is.

2024-ben Tone Kralj (1900–1975) festőművész munkásságát bemutató nagyszabású időszaki kiállítást rendezett a múzeum.

• 
  Hellenisztikus sírkő
• 
  Ereklyetartó, 17. század
• 
  Asztali óra
• 
  Osztályterem az 1950-es évekből

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Pokrajinski muzej Koper című szlovén Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

• Koper Regional Museum

• Szlovénia Nemzeti Múzeuma
• Celjei Regionális Múzeum