Kéri József

Kéri József
	Nem található szabad kép.(?)
	Népi Kollégiumok Országos Szövetsége. Györffy kollégisták. Kéri József.

Kéri József (Lajosmizse, 1924. augusztus 20. – Budapest, 1985. december 3.) magyar jogász, közgazdász, főügyész.

A kecskeméti piarista gimnáziumban 1934-1942 között tanult és 1942-ben érettségizett.^[1][2] A Bencsik Lászlóné-alapítvány kamataiból Kéri József VIII. osztályos tanuló 70 P jutalomban részesült.^[3] A megszerzett érettségi után a budapesti állatorvosi egyetemre iratkozott be, tagja lett a Győrffy Kollégiumnak.

A háború idején kapcsolatba került a népi írói mozgalommal és az illegális kommunista párttal. 1944 szeptemberében nem tett eleget a behívóparancsnak, a szovjet csapatok megérkezéséig bujkált. A front átvonulása után Lajosmizsén részt vett a közigazgatás megindításában, újjászervezésében, több tiszántúli városban is az MKP és az NPP szervezésében, nemzetgyűlési képviselők toborzásában, a földosztásban. 1945 őszén a jogi egyetemre iratkozott be.^[4]

1948 tavaszán, a kollégiumok szakosításakor ő lett a Hajnóczy Kollégium jogász kollégium diákigazgatója. A Jogtudományi Közlönyben (1948-06-20 / 11-12. szám) írása jelent meg a „Demokratikus jogászképzés” címen.^[5] 1949. szeptember 1-vel nevezték ki tanársegédnek a jogi egyetem büntetőjogi tanszékére, majd az év végén áthelyezték az Állam- és Jogtudományi Intézetbe tudományos munkatársnak, de egyidejűleg büntetőjogot is tanított az egyetemen. 1953. január 1-től Kiss Károly miniszterelnök-helyettes személyi titkára, egyben a Minisztertanács pártszervezetének szervezőtitkára, majd titkára. A Nagy Imre fémjelezte reformok elkötelezett híve, a miniszterelnök félreállítása után ezért Győrbe helyezték megyei főügyésznek,^[6]ahol egyik szervezője lett a helyi Petőfi körnek.

Október 26-án tagja lett a győri Nemzeti Tanács elnökségének; Szigethy Attila őt bízta meg a börtön előtt történt fegyverhasználat körülményeinek felderítésével, a felelősség megállapításával. Másnap részt vett az MDP helyi vezetőségének újjáalakításában, az intézőbizottság tagjává választották. Az október 28-i tüntetés nyomán lemondott megbízatásáról, és átmenetileg visszavonult a helyi politikától, Budapestre utazott. November 3-án tért vissza, hogy Győrött is megszervezze az MSZMP-t. November 4-e után tagja maradt az intézőbizottságnak, noha a pártba hivatalosan nem lépett be. A szovjet agressziót mint szükségtelent elítélte. Megyei főügyészként több alkalommal eljárt a forradalom letartóztatott vezetőinek szabadlábra helyezése érdekében, illetve megtagadta letartóztatási parancsok aláírását, a tapasztalt torzulások elleni tiltakozásképpen deklarálta pártonkívüliségét. November-december folyamán több tárgyaláson vett részt, amelyen a forradalmi társadalom és a Kádár-kormány közötti konszenzus kidolgozása érdekében egy népfront jellegű szervezetet kívántak létrehozni. Ennek elnöke az ekkor még a jugoszláv követségen tartózkodó Nagy Imre lett volna, de szóba került Kodály Zoltán és Szigethy Attila neve is. 1957. február 5-én az országos ügyészi értekezleten Marosán György támadásaival szemben megvédte Szigethy Attilát és a győri események többi vezetőjét, kifejtette álláspontját, mely szerint tényleges reformok nélkül lehetetlen a kibontakozás. Felszólalása miatt elbocsátották állásából, és néhány nap múlva letartóztatták, de hamarosan szabadlábra helyezték. 1957. augusztusban önként jelentkezett a budapesti rendőrségen. Letartóztatták, és megindították ellene az eljárást. A Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa hét év börtönbüntetésre ítélte. 1961 tavaszán szabadult egyéni kegyelemmel. Az Egyesült Gyógyszergyárban helyezkedett el, 1963 tavaszán az Invest közgazdasági főosztályára helyezték, majd a Nehézipari Minisztériumban ekkor létrehozott Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet munkatársa lett. 1968-tól ő szerkesztette az intézet évkönyvét. 1972-ben közgazdaságtudományi kandidátust szerzett.^[7] 1985-ben halt meg.^[8]

György fia első feleségétől 1950-ben született.

Kéri József nyughelye Farkasrét 22/0/3/85 számú sírhely.

2006-ban a Győr díszpolgára (posztumusz) kitüntetést kapta meg.

• Gazdasági vezetőképzés külföldön. Budapest, 1964.

• Európában alkalmazott néhány munkaszervezési módszer. Budapest, 1967.

• A szocialista vállalati szervezés és vezetés jelene és jövője. Budapest, 1970.

• Az iparszervezés és vezetés néhány elméleti és gyakorlati problémája Magyarországon a két világháború között. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1972.

• A vezető időgazdálkodása. Budapest, 1979.

• Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999.
• Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003.
• Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9  
• Kéri József. OSZK-MEK. Kislexikon. Győr.https://mek.oszk.hu/01900/01937/html/szerviz/kislex/biograf/kerigyor.htm
• Népi Kollégiumok Országos Szövetsége. Györffy kollégisták. Kéri József.https://www.nekosz.hu/hu/person/gyorffy_kollegistak/keri-jozsef
• Perek ’56. Kéri József pere. A per. 1957.03.06.-1958.04.28. Ítélet Száma: Nb.I.8041/1958 Kihirdetés helye: Budapest. Időpontja: 1958. 06. 06. 7 év börtön, teljes vagyonelkobzás. Tanácsvezető bíró: Bimbó István. A tárgyaláson eljáró ügyész. Szegedi Vilmos Tibor.https://perek56.hu/ords/f?p=1051:2:468198828173::::P2_PER_ID,P2_SZEMELY_ID:1493388

• Kéri József-interjú – 1956-os Intézet Oral History Archívum. (Részletek a Kéri Józseffel 1984-ben készült életútinterjúból. Interjúkészítő Hegedűs István. 1956-os Intézet) Kéri József-interjú. 1984

• Kéri József. Sulinet56. Kislexikon. Kéri József. www.rev.hu. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)