Júlia-borbolya
Júlia-borbolya | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Bokra felülnézetben | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Júlia-borbolya témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Júlia-borbolya témájú médiaállományokat és Júlia-borbolya témájú kategóriát. |
A Júlia-borbolya (Berberis julianae) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe sorolt borbolyafélék (Berberidaceae) családjában a névadó borbolya (Berberis) nemzetség egyik faja.
Származása, elterjedése
Kínából származik.
Megjelenése, felépítése
1–2 m magas bokorrá fejlődhet. Ágai a hegyes, erős, igen szúrós tövisek hármasával állnak. Bőrszerű, keskeny lándzsás, felül fényeszöld, alul világoszöld levelei ritkásan, tövisesen fogazottak.
Életmódja, termőhelye
Örökzöld, néha félörökzöld. Napos helyen lombja ősszel vörösre színeződik. Aranysárga, kívül vöröses árnyalatú, illatos virágai május–júniusban nyílnak. Termése hamvas kékeslila.
Igénytelen; a szennyezett városi levegőt is jól tűri. A Kárpát-medencében megbízhatóan télálló.
Felhasználása
Közkedvelt kerti dísznövény. Metszés nélkül (is) áthatolhatatlan sövénnyé nevelhető. Gyakran telepítik az autópályákat kettéosztó sávokba.
Jegyzetek
Források
- Czáka Sarolta, Rácz István: Fenyők és örökzöldek, p. 72. Szépia Könyvkiadó. ISBN 963 7849 04 1
- Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap