Garai Miklós (nádor, ?–1386)

Garai Miklós
Kovács Mihály: Id. Garai Miklós nádor megvédi Mária és Erzsébet királynőket
A Magyar Királyság nádora
Hivatali idő 1375 – 1385
Előd	Lackfi Imre
Utód	Szécsi Miklós
Született	születési ideje nem ismert Gara
Elhunyt	1386. július 25. (60-61 évesen)[1] Diakovár
Sírhely	Magyarország
Párt	politikus a politikai pártok megjelenése előtt
Házastársa	N. of Nevna
Gyermekei	Garai Miklós Garai János
Foglalkozás	politikus
Halál oka	lefejezés
Vallás	római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Garai Miklós témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk az idősebb nádorról szól. Hasonló címmel lásd még: Garai Miklós (egyértelműsítő lap).

Idősebb Garai Miklós (Gara, ? – 1386. július 25.) nádor, a Garai család megalapozója, Garai Miklós (II.) (1366-1434) és Garai János apja.

Apja a Dorozsma nemzetségből származó Garai András mester, anyja Nevnai László leánya volt. Ifjú korától jelentős hivatalokat töltött be és nagy ügyességeket kívánó megbízatásokat teljesített.

Pályája kezdetén 1355-1375 közepéig macsói bán, folyamatosan növelte hatalmát. Szövetséget kötött Lázár szerb fejedelemmel is, akinek fiához adta feleségül leányát is. Garai Miklós a délvidék korának leghatalmasabb és leggazdagabb főura volt. A királyi udvarba bekerülve Nagy Lajos király feleségére, Erzsébet királynéra, egyre nagyobb befolyással volt.

1375-ben nádor lett, s ezzel egyidejűleg pozsonyi főispán és a kunok bírája is volt 1376-1377-ben. Részt vett az 1375. évi török hadjáratban és Havasalföldön legyőzte az ottani vajdát, aki török és bolgár segédcsapatokkal erősítette meg seregét. 1376-ban elérte, hogy a Lackfiakat és a Czudarokat eltávolítsák az udvarból. 1379-ben részt vett a velencei hadjáratban és 1381-ben az azt lezáró béketárgyaláson is mint követ.

Idősebb Garai Miklós nádor előkészítette Anjou Mária, I. Lajos magyar király lánya, és I. Lajos orléans-i herceg "per procurationem" (az az képviselő általi) házasságát. Ezért VI. Károly francia királytól tanácsosi címet kapott és a Nagytanács tagjává lett. Elképzelhető, hogy már ekkor, 1384-ben kitüntették az idősebb Garait a Valois-ház rendjével.^[2]

Nagy Lajos király halála után szinte teljhatalomra tett szert. E hatalmának Kis Károly vetett véget, akinek meggyilkolásában 1386-ban vezető szerepe volt. Ekkor újra uralomra jutott. Uralmából Zsigmond fellépése távolította el.

A Károly meggyilkolása miatt újra kitört délvidéki lázadás lecsendesítésére menő Mária királynőt és Erzsébet királynét kísérte, amikor kocsijukat a lázadók Gara közelében 1386. július 26-án megtámadták, és a királynékat szívósan védő Garait megölték. Fejét Forgách Balázséval együtt Kis Károly özvegyének küldték el, aki közszemlére tette azokat Nápolyban. ^[3]

• Garai János, Temesi és pozsegai főispán (1402-1417), ozorai bán †1428 előtt
• Garai Ilona, felsőlendvai Széchy Miklós felesége.
• Garai Dorottya, Frangepán Miklós (†1432) horvát bán felesége.
• Garai Erzsébet, Kacsics nembeli Szécsényi Simon (†1412) országbíró felesége.
• Garai Miklós, Magyarország nádora (1402-1433), Horvátország, Dalmácia és Szlavónia bánja (1394-1402).

• ↑ Fügedi: Ispánok ...: Fügedi, Erik. Ispánok, bárók, kiskirályok. Magvető Könyvkiadó (1986). ISBN 963-14-0582-6 
• ↑ Bárány:Zsigmond kísérete: Bárány Zsigmond: Zsigmond király 1416-os kísérete. Aetas, 3–4. sz. (2004) arch Hozzáférés: 2011. június 18.
• Wertner Mór: A Garaiak (Századok, 1897. 10. szám)
• A magyar nemzet története
• Garai Miklós - Magyar életrajzi lexikon

Előző uralkodó: Szentgyörgyi Tamás

Horvát bán horvát, dalmát és szlavón bán 1385 – 1386

Következő uralkodó: Losonczi István

Előző uralkodó: Bebek Detre

Horvát bán horvát, dalmát és szlavón bán 1397 – 1402

Következő uralkodó: Cillei Hermann