Gál György
| Gál György | |
 | |
| Született | 1912. június 14.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1963. január 7. (50 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Etelka Rózsa Bebök |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (608-213. templomi fülke)[2][3] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gál György (Budapest, 1912. június 14.[4] – Budapest, 1963. január 7.)[5] újságíró, szerkesztő.
Élete
Gál (Rosinger) Artúr (1881–1944) posta- és távirda fogalmazó és Ernyei Anna (1885–1928) első gyermekeként született.[6] Anyai nagyapja Ernyei Mór ügyvéd volt, a Budai Izraelita Szentegylet elnöke. Újságíró pályafutását 1932-ben Az Est Lapoknál kezdte, ahol a lap 1939-es megszűnéséig dolgozott, majd a Független Magyarország, 1943-tól a Népszava munkatársa volt. A háború kitörésének évétől tevékenyen részt vett az ellenállásban. A felszabadulást követően a Szabadság, később a Friss Újság munkatársa volt. 1948 és 1952 között a Világosság felelős szerkesztőjeként dolgozott. Írásai megjelentek a Magyar Nap és az Esti Budapest (1952–54) című lapokban is. 1954-től 1956-ig a Béke és Szabadság szerkesztője volt. 1955 októberében az "Írók és művészek memoranduma" aláírója.[7]
1945 és 1947 között a Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium Sajtóosztályát vezette. 1947–1948-ban a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Sajtóosztályának vezetője volt. 1957–58-ban a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalában töltött be osztályvezetői állást, ahonnan súlyos betegsége miatt kellett nyugdíjba vonulnia.
Felesége Bebők Etelka Rózsa volt, akit 1949-ben Budapesten vett nőül.
A Farkasréti temetőben nyugszik.
Jegyzetek
- ↑ Gál György, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/04916.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári születési akv. 1270/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 23.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi állami halotti akv. 2/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 23.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 414/1911. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. október 23.)
- ↑ „ÍRÓK ÉS MŰVÉSZEK MEMORANDUMA 1955 OKTÓBERÉBEN”. Irodalmi Újság, 1956 október 6..
Források
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Kozák Péter: Gál György. nevpont.hu. (Hozzáférés: 2021. október 23.)
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Meghalt Gál György újságíró. Esti Hírlap, 1963. január 8. (Hozzáférés: 2021. október 23.)
