Francia paduc

Francia paduc
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Parachondrostoma
Robalo, V. C. Almada, Levy & Doadrio, 2007
Faj: P. toxostoma
Tudományos név
Parachondrostoma toxostoma
(Vallot, 1837)
Szinonimák
  • Chondrostoma dremaei Blanchard, 1866
  • Chondrostoma miegii (non Steindachner, 1866)
  • Chondrostoma peresi La Blanchère, 1873
  • Chondrostoma rhodanensis Blanchard, 1866
  • Chondrostoma toxostoma (Vallot, 1837)
  • Chondrostoma toxostoma toxostoma (Vallot, 1837)
  • Cyprinus toxostoma Vallot, 1837
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Francia paduc témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Francia paduc témájú kategóriát.

A francia paduc (Parachondrostoma toxostoma) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Rendszertani eltérés

Ezt a halfajt korábban a Chondrostoma nembe sorolták, Chondrostoma toxostoma név alatt; a Parachondrostoma arrigonist pedig az alfajának vélték.

Előfordulása

A francia paduc folyókban, ritkábban tavakban él. Elterjedési területe Dél- és Délnyugat-Franciaországtól (Rhône, Loire, Garonne vízrendszerei) Észak-Spanyolországig (Kantábria, Pireneusok, az Ebro folyó vidéke) terjed.

Megjelenése

A hal testhossza 15-20 centiméter, legfeljebb 30 centiméter. A legnagyobb kifogott példány 350 grammot nyomott. 50-57 közepesen nagy pikkelye van az oldalvonala mentén. 43-45 csigolyája van.

Életmódja

Rendszerint kis csapatokban él a mederfenék közelében. Tápláléka apró rákok, puhatestűek, algák és halikra.

Szaporodása

Májusban-júniusban ívik elöntött kavicszátonyokon.

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  • Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  
  • Parachondrostoma toxostoma (Vallot, 1837) FishBase
  • Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol and Freyhof, Berlin. 646 pp.
Taxonazonosítók
  • Halak A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap