Finta (település)

Finta (Fintice)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Rangközség
Első írásos említés1272
PolgármesterTerézia Gmitrová
Irányítószám082 16
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség2167 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség163 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság271 m
Terület11,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 03′ 08″, k. h. 21° 17′ 03″49.05222222, 21.2841666749.052222°N 21.284167°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 08″, k. h. 21° 17′ 03″49.05222222, 21.2841666749.052222°N 21.284167°E
Finta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Finta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Ez a szócikk Fintáról szól. Hasonló címmel lásd még: Finta (egyértelműsítő lap).

Finta (szlovákul: Fintice, németül: Finzitze) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 6 km-re északkeletre, a Szekcső-patak jobb oldalán fekszik.

Története

A régészeti leletek szerint területén az újkőkorban a bükki kultúra embere élt a területén. Későbbi korból a hallstatti kultúra településének nyoma került itt elő.

1272-ben „Fyntha” alakban említik először, első lakói királyi szolgálatban állt határőrzők voltak. Ebben az időben valószínűleg őrtorony is állt a településen. Templomát és Pál nevű papját az 1332 és 1337 között készített pápai tizedjegyzék már említi. 1427-ben 50 adózó portát számláltak a településen. Gótikus kastélyát a birtokos Fintai család építette. 1493-ban egy oklevélben újra említik a falu papját. A 16. század végén a Darholci család birtoka, akik a kastélyt reneszánsz stílusban építették át. 1662-ben a Darholci család kihaltával a Pethő család birtoka lett. A 18. század elején a Dessewffy család szerezte meg a birtokot, ekkor már malom is működött a faluban. 1787-ben 80 házában 573 lakos élt, többnyire zsellérek. 1797-ben már működött a falu katolikus iskolája.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FINTA. Fintitze. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Desőfy Uraság, az előtt Fintai Darholtz birtokában vala, lakosai katolikusok, fekszik Eperjestől egy mértföldnyire az Ország úttyában, melly Bártfa felé vezet, és az Uraságnak szép kastéllyával díszesíttetik. Határbéli földgye minden veteményt, ’s gabonát is bőven terem, ’s más javai is külömbfélék, első Osztálybéli.[2]

1828-ban 112 háza és 833 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Finta, (Fincice), tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez éjszak-keletre 1 mfld: 834 kath., 12 evang., 1 ref. lak. Szép emeletes kastély. Bőrgyár, melly igen kapós portékákat készít. Derék erdő. Tehenészet. F. u. gr. Dessewffy Sámuel.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 865, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1615 lakosából 1599 szlovák volt.

2011-ben 1831 lakosából 1753 szlovák.

Nevezetességei

Híres emberek

  • Itt született Darholcz Kristóf 17. században élt író

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

  • Községinfó
  • Finta Szlovákia térképén
  • Finta története szlovákul
  • E-obce.sk
Sablon:Eperjesi járás
  • m
  • v
  • sz
Az Eperjesi járás települései
Eperjes (Prešov)
Ábrány (Abranovce) · Ádámfölde (Mošurov) · Andrásvágás (Ondrašovce) · Aranybánya (Zlatá Baňa) · Ásgút (Podhorany) · Bajor (Bajerov) · Berki (Rokycany) · Bertót (Bertotovce) · Berzenke (Bzenov) · Boroszló (Brestov) · Cselfalva (Čelovce) · Delnekakasfalva (Kokošovce) · Deméte (Demjata) · Eperjesenyicke (Haniska) · Erdőcske (Lesíček) · Felsősebes (Vyšná Šebastová) · Finta (Fintice) · Frics (Fričovce) · Fulyán (Fulianka) · Gellért (Geraltov) · Gergelylaka (Gregorovce) · Harapkó (Hrabkov) · Harság (Záborské) · Hedri (Hendrichovce) · Hüvész (Lúčina) · Istvánvágás (Štefanovce) · Jakabvágása (Chminianske Jakubovany) · Janó (Janov) · Jánoska (Janovík) · Kacsány (Kvačany) · Kajáta (Kojatice) · Kapi (Kapušany) · Kapinémetfalu (Nemcovce) · Kapivágása (Šarišská Poruba) · Kelembér (Klenov) · Kellemes (Ľubotice) · Kende (Kendice) · Kiskökény (Trnkov) · Kiskörösfő (Okružná) · Kissáros (Malý Šariš) · Kisszilva (Malý Slivník) · Kisvitéz (Ovčie) · Komlóskeresztes (Chmeľov) · Láda (Lada) · Lászka (Lažany) · Lemes (Lemešany) · Licsérd (Ličartovce) · Lipnikpuszta (Lipníky) · Lubóc (Ľubovec) · Megye (Medzany) · Mérk (Mirkovce) · Miklósvágása (Miklušovce) · Monyhád (Chmiňany) · Nádfő (Šarišská Trstená) · Nagysáros (Veľký Šariš) · Nagyszilva (Veľký Slivník) · Nagyvitéz (Víťaz) · Porócs (Proč) · Pósfalva (Pušovce) · Radácsszentimre (Radatice) · Sárosberettő (Bretejovce) · Sárosbogdány (Šarišské Bohdanovce) · Sárosbuják (Brežany) · Sárosizsép (Žipov) · Sebesváralja (Podhradík) · Senyék (Seniakovce) · Singlér (Šindliar) · Siroka (Široké) · Somos (Drienov) · Somosújfalu (Drienovská Nová Ves) · Sósgyülvész (Dulova Ves) · Sósújfalu (Ruská Nová Ves) · Szárazvölgy (Suchá Dolina) · Szedikert (Záhradné) · Szedlice (Sedlice) · Szentkereszt (Krížovany) · Szinye (Svinia) · Szinyelipóc (Lipovce) · Szinyeújfalu (Chminianska Nová Ves) · Sztankahermány (Hermanovce) · Tapolykomlós (Chmeľovec) · Tarcaszentpéter (Petrovany) · Terjékfalva (Teriakovce) · Ternye (Terňa) · Töltszék (Tulčík) · Turina (Tuhrina) · Vargony (Varhaňovce) · Vörösvágás (Červenica) · Zsebefalva (Župčany) · Zsegnye (Žehňa)
szlovákia
Nemzetközi katalógusok
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap