Fabró Henrik

Fabró Henrik
Született	1866. május 21. Borbátvíz
Elhunyt	1924. február 16. (57 évesen) Balatonfüred
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	gyorsíró
Iskolái	Budapesti Tudományegyetem (1882–1887)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (45-2-124)
A Magyar Távirati Iroda elnök–főszerkesztője
Hivatali idő 1918 – 1919
Előd	Radó Sámuel
Utód	Kozma Miklós
A Wikimédia Commons tartalmaz Fabró Henrik témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fabró Henrik, névváltozata: Fabro (Borbátvíz, 1866. május 21. – Balatonfüred, 1924. február 16.)^[1] magyar gyorsíró, ügyvéd, az MTI elnöke (1918–1919).

Fabró György cs. és kir. százados és Brdán Mária fiaként született. A szászsebesi és a nagyszebeni gimnáziumokba járt, majd az érettségit követően jogi pályára lépett. 1882 és 1887 között a Budapesti Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán végezte tanulmányait, ahol előbb doktorátust tett, később ügyvédi oklevelet szerzett. 1886-ban az országgyűlési gyorsíróiroda gyakornoka lett, majd 1922-ben kinevezték az iroda vezetőjévé. Sok nyelven beszélt. 1894 és 1904 között az Országos Magyar Gyorsíró Egyesület, 1905 és 1923 között az általa alapított Gyakorló Gyorsírók Társáságnak elnöke volt. 1918–19-ben a Magyar Távirati Iroda elnöki tisztségét is betöltötte. Cikkei gyorsírói szaklapokban jelentek meg, főleg az általa alapított Az Írás című újságban, melynek szerkesztője volt. Először kezdeményezte a magánhangzókkal való rövidítési módot (fabroizmusok), ebben az irányban dolgozta át a Gabelsberger–Markovits-féle gyorsírási rendszert.

Felesége Fajnor Róza volt, akit 1891 novemberében Temesváron vett nőül.^[2]

Síremléke, – Tóth István alkotása – a Fiumei Úti Sírkert 45. parcellájában található.

• Mire tanított meg 36 évi gyorsírási gyakorlat? (Budapest, 1915)
• Párisi békedelegációs naplója (I–III. Budapest, 1935–41)

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

• Révai nagy lexikona VII. kötet (Etelka–Földöv). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1912.  
• Révai új lexikona VI. (E–Fei). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-226-4  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.  
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8