Dzsidafalva

Dzsidafalva (Adjudeni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régió Moldva
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeNeamț
KözségközpontTamásfalva
Irányítószám617466
SIRUTA-kód124652
Népesség
Népesség3573 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság187 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′ 51″, k. h. 26° 56′ 56″47.014084, 26.94902747.014084°N 26.949027°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 51″, k. h. 26° 56′ 56″47.014084, 26.94902747.014084°N 26.949027°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Dzsidadalva vagy Egyedfalva (románul Adjudeni) település Romániában, Neamț megyében.

Fekvése

A Szeret-folyó jobb partján, Tamásfalvától északra fekvő település.

Története

Dzsidafalva nevét 1455-ben említették először oklevelek.

1597-ben az oklevelek mint magyar, római katolikus lakosságú települést említették.

1644-ben Vasile Lupu moldvai vajda az általa alapított Jászvásári iskolának ajándékozta több faluval együtt. Egy 1743-as oklevél is magyar faluként említette.

1770-ben az átvonuló hadak elől lakói Szágnára menekültek egy oklevél szerint.

A falu az északi csángó települések közé tartozik. Azon falvak közé, melyek Románvásár központi település körül csoportosulnak. E települések közé tartozott többek között Szabófalva, Kelgyest, Jugán, Újfalu, Tamásfalva és többek között Dzsidafalva is.

E moldvai magyar települések a 19. század végéig viszonylagos elszigeteltségben éltek, s ez kedvezett az archaikus kultúra és ezzel együtt a régies helyi magyar nyelvjárás megőrzésének.

A környék magyar lakossága még a középkorban került e vidékre, a fennmaradt adatok szerint akkor, mikor Nagy Lajos magyar király 1345-ben Moldvából kiszorította a tatárokat. Elődeiket határőrnek telepítették e vidékre, akik határőr szolgálatot láttak itt el.

E települések egészen a 19. századig megtartották régies magyar nyelvüket, melynek jellegzetessége volt az sz-elés (fülesz=füles) és a dzs használata (dzsermek=gyermek). Dzsidafalva lakossága azonban a 20. század folyamán teljesen beolvadt a románságba, nyelvük elrománosodott.

Nevezetességek

  • Római katolikus temploma 1776 körül épült, melyet Szent Lélek tiszteletére szenteltek fel. 1881-ben, majd 1972-ben építettek új templomot a régi helyett.

Jegyzetek

Források

Hivatkozások

Sablon:Neamț megye települései
  • m
  • v
  • sz
Neamț megye települései Neamț megye címere
   

Municípiumok
Karácsonkő (Piatra Neamț)
Románvásár (Roman)

Városok
Békás (Bicaz)
Németvásár (Târgu Neamț)
Roznov

Községek
Agapia
Alexandru cel Bun
Almásmező (Bicaz-Chei)
Bahna
Bălțătești
Bâra
Bargován (Bârgăuani)
Bodești
Boghicea
Borca
Borlești
Botești

Bozieni
Brusturi
Cândești
Cordun
Costișa
Crăcăoani
Csalhó (Ceahlău)
Damuk (Dămuc)
Dobreni
Dókia (Dochia)
Doljești
Drăgănești
Dragomirești
Dulcsest (Dulcești)
Dumbrava Roșie
Farcașa
Făurei
Gădinți
Gârcina
Gerinces (Grințieș)
Ghindăoani
Girov

Grumăzești
Gyerejest (Gherăești)
Gyergyóbékás (Bicazu Ardelean)
Hanga (Hangu)
Horia
Icușești
Ion Creangă
Mărgineni
Moldoveni
Negrești
Oniceni
Pâncești
Păstrăveni
Petricani
Piatra Șoimului
Pipirig
Podoleni
Poiana Teiului
Poienari
Pongrác (Pângărați)
Răucești
Războieni

Rediu
Români
Ruginoasa
Săvinești
Secuieni
Stănița
Ștefan cel Mare
Szabófalva (Săbăoani)
Szágna (Sagna)
Tamásfalva (Tămășeni)
Tarkő (Tarcău)
Táska (Tașca)
Tázló (Tazlău)
Țibucani
Timișești
Trifești
Tupilác (Tupilați)
Urecheni
Valea Ursului
Valény (Văleni)
Vânători-Neamț
Zănești