Dies irae
Nem tévesztendő össze a következővel: Dies Irae. |
A Dies irae (magyarul a harag napja) a magyarul „Napja Isten haragjának” kezdetű egyházi ének.
Története
Szerzője valószínűleg a Celano városában (Abruzzók) született Tamás nevű ferences rendi szerzetes (Thomas Celanus, meghalt 1255 körül). Az egész költemény 19 háromsoros rímelő versből áll; az első nyolc az utolsó ítéletet festi fenséges egyszerűséggel, megrázóan; a 8–17. vers a bűntudattal teli lélek visszhangja a megelőző hatásokra; a 18–19. vers az egésznek befejezője, de eredete kétes. A költeménynek egész irodalma van; lefordítását a legkülönbözőbb nyelvekre igen sokan megkísérelték, anélkül, hogy annak egyszerűségét, mélységét, kenetteljességét, erejét visszaadni bárkinek is sikerült volna. A misekönyvben, az ún. halottas misében mint sequentia már itt-ott a 14. században előfordul, 1570-ben pedig felvették annak hivatalos kiadásába, és ezáltal az egész katolikus egyházban általános lett. A költemény maga is zengzetes; annál megragadóbb az egyházi hivatalos korálmelódiája.
A latin eredeti magyar szövegváltozatokkal
|
|
|
|
Megjelenése a művészetben
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! |
Híres zeneművek
- Hector Berlioz: Fantasztikus szimfónia
- Liszt Ferenc: Haláltánc
- Wolfgang Amadeus Mozart: Requiem
- Giuseppe Verdi: Messa da Requiem
- Sergei Rachmaninov: Rapszódia egy Paganini-témára
- Arvo Pärt: Miserere
Könnyűzene
- Dissection: Starless Aeon
- Sigh: The master malice
- Juno Reactor: Conquistador 1
- Bathory: Dies Irae
Filmek
- A harag napja, 1953-as magyar film, Sándor Kálmán színműve alapján, rendezte Várkonyi Zoltán,
- A harag napja, eredeti címe The Day of Wrath, 2006-os brit-magyar film, rendezte Adrian Rudomin
Filmzenék
Fabio Frizzi olasz zeneszerző, aki Lucio Fulci 1981-es A pokol hét kapuja című horrorfilmjéhez készítette a zenét, felhasználta Voci dal nulla című trackjében az ének néhány (például „Quantus tremor est futurus” és „Cum resurget creatura”) sorát.[4][5][6]
Jegyzetek
- ↑ Sík Sándor – Schütz Antal: Imádságoskönyv – egyszersmind kalauzul a lelki életre a tanulóifjuság számára. Szent István társulat, Budapest, 1913. 203–204. oldal (Eredeti helyesírással.)
- ↑ Sík Sándor – Schütz Antal: Imádságoskönyv – egyszersmind kalauzul a lelki életre a tanulóifjuság számára. Szent István társulat, Budapest, 1913. 654–655. oldal (Eredeti helyesírással.)
- ↑ Énekeskönyv – magyar reformátusok használatára. A Magyarországi Református Egyház kiadása, Budapest, 1988. 436–439. oldal (Eredeti helyesírással.)
- ↑ https://www.metal.it/interview.aspx/1403/fabio-frizzi-sette-note-in-musica/
- ↑ https://www.babyblaue-seiten.de/index.php?content=review&albumId=17359
- ↑ https://flexiblehead.blog/wp-content/uploads/2016/02/fangoria-345-2015.pdf
Források
- Bokor József (szerk.). Dies irae, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
További információk
- Földes Imre: A „Dies irae…” dallam. Zeneelmélet, stíluselemzés. A Bárdos Lajos 75. születésnapja alkalmából tartott zenetudományi konferencia anyaga. Zeneműkiadó Budapest 1977
- Középkorportál
- Zeneportál