Dámajáték
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A dámajáték a világon mindenütt elterjedt, közismert táblás játék. „Kockás” (négyzetrácsos) táblán játsszák, lapos, korong alakú bábukkal. Sokszor sakktáblát és sakkfigurákat használnak, de elterjedt a sakktáblánál nagyobb, 10×10-es tábla is, amit „nemzetközi dámának” neveznek. A játéknak sok változata van, a cél minden esetben az ellenfél összes korongjának levétele, és a legtöbb változatban az is szabály, hogy csak a világos (vagy csak a sötét) mezőkre lehet lépni. A bábukat változattól függően három vagy négy sorban kell felállítani, de az ellenfelek korongjai között legalább két sort üresen kell hagyni. A továbbiakban a különböző játékváltozatokat mutatjuk be.
Hagyományos dámajáték
8 | ||||||||
7 | ||||||||
6 | ||||||||
5 | ||||||||
4 | ||||||||
3 | ||||||||
2 | ||||||||
1 | ||||||||
a | b | c | d | e | f | g | h |
A hagyományos dámajátékban a sakkal ellentétben a sötét kezd, a játékosok itt is felváltva lépnek. Az egyszerű dámabábu mindig csak egyet léphet előre az ellenfél felé, és csakis átlósan, azonos színű mezőre (úgy tehát, ahogy a gyalog üt a sakkban). Az f3-on álló bábu tehát az e4 és g4 mezőkre léphet.
4 | |||
3 | |||
2 | |||
a | b | c |
Ha azon a mezőn, ahová a bábu léphetne, az ellenfél egy bábuja áll, és azonos irányban még egy mezőt tovább haladva üres mező van, akkor ütni kell: az ellenfél bábuját átugorva a mögötte lévő üres mezőre lépünk, az ellenfél bábuját pedig levesszük. Ilyen ütéshelyzet látható a 2. ábrán. A szabályokból értelemszerűen következik, hogy nem lehet leütni egy a tábla szélén álló bábut. A dámajátékban hagyományosan ütéskényszer van, azaz ha egy játékos tud ütni, akkor kötelező ütnie. Ha több ütési lehetősége is van, szabadon dönthet, hogy melyiket választja. Ezt a szabályt azonban nem mindig alkalmazzák.
7 | |||
6 | |||
5 | |||
4 | |||
3 | |||
2 | |||
a | b | c |
Ha az ütés után a bábu ismét ütéshelyzetbe kerül, azt az ütést is végre kell hajtani, így ütéssorozat jön létre. Az ütéssorozat addig folytatható (ill. ütéskényszer esetén folytatandó), amíg leüthető bábu van. A 3. ábrán látható táblarészleten sötét egy két ütésből álló ütéssorozatot hajthat végre az X-szel jelölt mezőkre lépve, világos mindkét bábuját leütve.
8 | ||||||||
7 | ||||||||
6 | ||||||||
5 | ||||||||
4 | ||||||||
3 | ||||||||
2 | ||||||||
1 | ||||||||
a | b | c | d | e | f | g | h |
Az a bábu, amelyik eléri a tábla szemközti sorát, dámává változik (az ábrákon a kis koronával megjelölt korongok jelzik a dámákat). A dámák szabadabban mozoghatnak, mint az egyszerű bábuk: minden dáma léphet és üthet hátrafelé is (ellenkező esetben nem is tudná elhagyni a szélső sort). Elterjedt, bár nem mindig alkalmazott szabály az is, hogy a dáma „nekifutásból” üthet. Erre is három variáció van:
1. az ütést megelőzően, a leütendő bábu előtt tetszőleges számú üres mezőt átugorhat;
2. az ütést követően, a leütendő bábu mögött tetszőleges számú üres mezőt átugorhat;
3. az előző kettő kombinációja.
A baloldalt látható 4. ábrán az 1. esetben a sötét dáma az X-szel jelölt c6-os mezőre léphet, a 3. esetben ezen felül léphet a fekete körökkel jelölt b7-es és a8-as mezőkre is.
8 | ||||||||
7 | ||||||||
6 | ||||||||
5 | ||||||||
4 | ||||||||
3 | ||||||||
2 | ||||||||
1 | ||||||||
a | b | c | d | e | f | g | h |
Egy másik szabályvariáció szerint a dáma egyetlen lépéssel több bábut is le tud ütni akkor is, ha azok között nincs üres mező. Egy ilyen helyzet látható az 5. ábrán. Ennek a szabálynak az alkalmazása független az előző, nekifutásos szabálytól. Ha például az ütés utáni „továbbfutás” és több-bábus ütés egyaránt engedélyezett, a sötét dáma a b7 vagy a8 mezőkre is léphet, mindhárom világos bábu leütésével.
Az ütésre vonatkozó szabályok egyikénél sem szempont, hogy a leütendő bábu egyszerű-e vagy dáma.
Ha egy bábu ütéssel éri el az utolsó sort, a szabályoknak megfelelően dámává válik. Ha ebből a helyzetből – immár dámaként – újabb ütésre nyílik lehetőség, az ütéssorozat azonnal folytatható. Van olyan szabályváltozat is, amely egyszerű bábuknak is megengedi a visszafelé ütést. Ilyenkor a játékosoknak meg kell állapodniuk abban, hogy az utolsó sor érintése során egy egyszerű bábu dámává válik-e.
Nyerés
Az nyeri meg a játékot, aki lépésképtelen helyzetbe szorítja ellenfelét (ez azt is jelentheti, hogy az ellenfélnek már nincsen bábuja, mindet leütöttük).
Játékváltozatok
Ejtőernyős dámajáték
| Az ejtőernyős dámajáték csak kezdőfelállásában tér el a hagyományos dámajátéktól. Itt (mint az ábrán is látható) a játékosok két-két bábusora mögötti szélső sorban az ellenfelek dámái („ejtőernyősei”) foglalnak helyet. Ebből a felállásból kiindulva bármit is lép egy játékos, az ellenfél azonnal tud ütni valamelyik dámájával. |
Egyenes dámajáték
| Ebben a játékváltozatban az összes mező játszik, a bábukkal pedig csak vízszintesen vagy függőlegesen léphetünk és üthetünk, átlósan nem. Minden más szabály megegyezik. |
Királynő-dámajáték
Oszlopos dámajáték
Hatszögletű dámajáték
További információk
- Forrás: Kisokos – A dámajáték szabályai
Ez a szabadidő tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |