Csegdomin

Csegdomin (Чегдомын)
Csegdomin zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Habarovszki határterület
Irányítószám	682030–682036
Körzethívószám	42149
Népesség
Teljes népesség	11 726 fő (2023)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+10
Elhelyezkedése
Csegdomin Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 51° 08′ 06″, k. h. 133° 02′ 13″51.1350101, 133.036840551.135010°N 133.036841°EKoordináták: é. sz. 51° 08′ 06″, k. h. 133° 02′ 13″51.1350101, 133.036840551.135010°N 133.036841°E
Csegdomin Pozíció a Habarovszki határterület térképén

Csegdomin (oroszul: Чегдомын) városi jellegű település Oroszország ázsiai részén, a Habarovszki határterületen, a Felső-burejai járás székhelye. A távol-keleti szénbányászat egyik központja.

Népessége: 13 048 fő (a 2010. évi népszámláláskor).^[2]

A Habarovszki határterület délnyugati részén, Habarovszktól 630 km-re, légvonalban 340 km-re északnyugatra, Komszomolszk-na-Amuretól 300 km-re nyugatra helyezkedik el, dombos-mocsaras vidéken. A Csegdomin – a Burejába ömlő Urgal folyó mellékvize – partján fekszik, melyről nevét kapta. A név két evenki szó: a джагда ('fenyő') és a му ('víz') összetételéből származik. A település a Bajkál–Amur-vasútvonalat a Transzszibériai vasútvonallal összekötő, ez utóbbi Izvesztokovaja állomásáról kiinduló szárnyvonal (360 km) végpontja. A közeli Novij Urgallal is vasúti, valamint közúti összeköttetése van.

Csegdomint az Urgal folyó völgyében az 1930-as években feltárt szénlelőhelyek kiaknázására hozták létre. Ezek a lelőhelyek a 150 km hosszan elnyúló, 50-60 km széles Bureja-menti kőszénmedencéhez tartoznak, melyre elsőként 1844 körül A. F. Middendorf felfedező, természettudós hívta fel a figyelmet. A széntermelésre a Bajkál–Amur-vasútvonal (BAM) miatt volt szükség. A bányákat 1937-ben, a települést – inkább csak fából ácsolt barakkokat – 1939-ben kezdték építeni. A kitermelt szén hegyekben állt, mert nem voltak utak, sem járművek elszállítani. Egy régi szárnyvonal felújítását követően 1941 novemberében megindult a vasúti forgalom, de a termelést és az építkezést a háború miatt nemsokára leállították és csak 1948 után kezdték újra. Ekkorra már felújították a BAM Komszomolszk-na-Amure–Urgal (ma közigazgatásilag Novij Urgal része) közötti szakaszának építését is. A munkák nagy részét itt is a Gulag foglyai és katonák végezték.

Csegdomin 1949-ben városi jellegű település besorolást kapott, 1954-ben járási székhely lett. A bányászatban megjelentek az első gépek, és az 1960-as években széndúsító üzem kezdte meg a termelést (az itteni szén ugyanis nem alkalmas kokszosításra). 1955-ben felépült a téglagyár, 1965-ben üzembe helyezték a helyi szénnel működő hőerőmű első egységét.

A település gazdasági életét napjainkban is a szénbányászat és -dúsítás határozza meg. A kitermelést végző Urgalugol Rt. a Szibériai Szénenergetiai Társasághoz (orosz rövidítése: СУЭК, SZUEK) tartozik, amely a 2010-es években állami támogatással jelentős fejlesztéseket hajtott végre és bővítette kapacitását. A termelés főként külfejtésen folyik, de ide tartozik a határterület egyetlen mélyművelésű bányája is. A bányászott és dúsított szén nagy részét Vanyino tengeri kikötő terminálján át ázsiai országokba exportálják.^[3]

2016-ban fogadták el a sokáig elhanyagolt település „reanimációjának” munkaprogramját. A terv a gazdaság, a közlekedés, az infrastruktúra fejlesztését, új lakások építését, az életkörülmények javítását írja elő.^[4] A program részeként épült uszodát 2019 tavaszán nyitották meg.^[5]

A településsel a légiforgalom a 20. század végétől szünetelt. Miután a kifutópályát felújították, 2019 novemberétől rendszeres repülőjárat köti össze Habarovszkkal. Előtte a nagyvárosba csak vasúton, 16 óra alatt lehetett eljutni.^[6]

2018 decemberében a Burejai-víztározó partján hegyomlás történt. A közvetlen veszélyt akkor megszüntették, de később elhatározták a továbbra is elöntéssel fenyegetett Bureja-menti Csekunda falu kiürítését. A falu lakóit és temetőjét Csegdominba és a hozzá tartozó központi erőmű ún. CESZ-településére költöztetik.^[7]

• Bolsaja szovjetszkaja enciklopegyija, 3. kiadás (orosz nyelven) (1970–1977) 
• Isztorija poszjolka Csegdomin (orosz nyelven). A település honlapja. (Hozzáférés: 2019. október 29.)