Csőférgek

Csőférgek
Magelona johnstoni
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida) Osztály: Soksertéjűek (Polychaeta) Alosztály: Palpata Rend: Csőférgek (Canalipalpata)
Alrendek
szövegben
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Csőférgek témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Csőférgek témájú kategóriát.

A csőférgek (Canalipalpata) a soksertéjűek (Polychaeta) osztályának egyik rendje.

Csőférgek a világ összes sekély és mély vizében előfordulnak a trópusi tengerektől a sarkvidéki tengerekig. A szivárványló sünféreg rendszerint nagy kolóniákat alkot a homokos vagy iszapos tengerparton. A többi faj a sziklákon, a hordalékban vagy a moszatokon él.

A csőférgek hossza legfeljebb 30 centiméter.

A csőféreg teste folyadékkal telt henger, melynek falát két izomréteg alkotja. Az egyik réteg a hosszanti összehúzódást biztosítja – ilyenkor a féreg rövidebb lesz –, a másik a test körül húzódik össze, hogy az állat újra ki tudjon nyújtózni. A felnőtt állat egész életében egy szűk csőben, helyhez kötötten él. Sok faj szénsavas mészből választja ki a csövét, más fajok váladékuk segítségével, homokból és széttört kagylóhéjból hozzák létre.

A tapogatók a féreg vékony bőrén keresztül végzik a gázcserét, és táplálékot szűrnek ki a vízből. Az állat a legkisebb veszély esetén behúzza a legyezőjét, és eltűnik a csövében.

Szivárványló sünféreg: Az Északi-tenger partvidékén nagy számban él homokos vagy iszapos felületeken, a mélyebb vizekben azonban sziklákra is tapad. Legyezője két egyforma tapogatósorból áll.

Myxicola infundibulum: A homokba vagy az iszapba beágyazódva, 15 centiméter hosszú csőben él. Tapogatói sötét szélű tölcsért vagy kelyhet képeznek. Az állat központi idegdúclánca nagyon vastag, akár egy milliméter átmérőjű is lehet.

A csőférgek a tenger fenekéhez nőve élnek. Táplálékaik vízben sodródó szerves részecskék, főképp a plankton.

A szaporodási időszak nyáron van. Minden csőféreg szaporodhat ivaros szaporodással, de egyes fajok az ivartalan szaporodást is alkalmazzák. Az ivaros szaporodás esetén minden féreg bocsát petét és spermiumot is a vízbe, a megtermékenyítés ott megy végbe. Az ivartalan szaporodás esetén sarjadzással. A lárvák planktonikus életmódot folytatnak, egy ideig lebegnek, majd egy helyre leereszkednek, ahol kifejlett állattá változnak.

A rendet három alrendre és négy, alrendbe nem sorolt családra bontják:

• Sabellida alrend 6 családdal:
  • Oweniidae
  • Sabellariidae
  • Sabellidae
  • mészcsőférgek (Serpulidae)
  • Siboglinidae
  • Spirorbidae
• Spionida alrend 8 családdal:
  • Apistobranchidae
  • Chaetopteridae
  • Longosomatidae
  • Magelonidae
  • Poecilochaetidae
  • Spionidae
  • Trochochaetidae
  • Uncispionidae
• Terebellida alrend 13 családdal:
  • Acrocirridae
  • Alvinellidae
  • Ampharetidae
  • Cirratulidae
  • Ctenodrilidae
  • Fauveliopsidae
  • Flabelligeridae
  • Flotidae
  • Pectinariidae
  • Poeobiidae
  • Sternaspidae
  • Terebellidae
  • Trichobranchidae

Alrendbe nem sorolt családok:

• • Polygordiidae
  • Protodrilidae
  • Protodriloididae
  • Saccocirridae

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6