Az ötös számú vágóhíd (film)

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az ötös számú vágóhíd (Slaughterhouse-Five)
1972-es amerikai film
Rendező	George Roy Hill
Producer	Paul Monash
Alapmű	Az ötös számú vágóhíd
Műfaj	sci-fi film sci-fi vígjáték filmvígjáték filmdráma háborús film fantasztikus film háborúellenes film irodalmi adaptáció
Forgatókönyvíró	Stephen Geller Kurt Vonnegut
Főszerepben	Michael Sacks Ron Leibman Valerie Perrine Perry King Henry Bumstead Kevin Conway Roberts Blossom John Wood Karl-Otto Alberty Sorrell Booke Oto Ševčík Friedrich von Ledebur Alexander Allerson Ladislav Jakim
Zene	Glenn Gould
Operatőr	Miroslav Ondříček
Vágó	Dede Allen
Díszlettervező	Henry Bumstead
Gyártás
Gyártó	Universal Pictures
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Nyelv	angol
Forgatási helyszín	Csehország
Játékidő	97 perc 103 perc
Forgalmazás
Forgalmazó	Universal Pictures Netflix
Bemutató	1972. március 15.[1]
Korhatár	II. kategória (F/7449/J)
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Az ötös számú vágóhíd (eredeti cím: Slaughterhouse-Five) 1972-ben bemutatott amerikai filmdráma George Roy Hill rendezésében. A forgatókönyvet Kurt Vonnegut azonos című regénye alapján Stephen Geller írta. A főszerepben Michael Sacks, Ron Leibman, és Valerie Perrine, Eugene Roche, Sharon Gans, Holly Near, és Perry King látható. A Drezdában játszódó jeleneteket Prágában, a többi jelenetet az egyesült államokbeli Minnesota államban forgatták.

Vonnegut nem sokkal a film megjelenése után a Beetween Time and Timbuktu előszavában azt írta: „Odavagyok George Roy Hillért és az Universal Picturesért, akik hibátlanul vitték filmre a regényemet, Az ötös számú vágóhidat… Csorog a nyálam és vihogok, valahányszor ezt a filmet nézem, mert annyira összhangban van azzal, amit éreztem, amikor írtam a könyvet.”

A film követi a regényt abból a szempontból, hogy egyes szám első személyben mutatja be a történetet az elbeszélő Billy Pilgrim (Sacks) szemszögéből. Pilgrim "különböző időben" bukkan fel, és megtapasztalja élete eseményeit, köztük az idegen bolygón, a Tralfamadore-on töltött időt is, látszólag véletlenszerű sorrendben. Különös hangsúlyt helyez a film a második világháború idején átélt tapasztalataira, beleértve Drezda bombázását, valamint a hadifogságban a barátjával, Edgar Derbyvel (Roche) és a pszichopata Paul Lazzaroval (Leibman) eltöltött időt. Az életét úgy is bemutatják, mint Valencia (Gans) férje, Barbara (Near) és Robert (King) apja, valamint közös életüket is ábrázolja a film. Néha még élvezik is a jómódú életüket a New York állambeli Iliumiban. Az "elsüllyedsz vagy úszol" jelenetekben Pilgrim apja is szerepelt. A Tralfamadoron játszódó földönkívüli élet jeleneteiben a hollywoodi mozisztár Montana Wildhack (Perrine) szerepel.

• Michael Sacks – Billy Pilgrim....magyar hangja: Dunai Tamás
• Ron Leibman – Paul Lazzaro
• Eugene Roche – Edgar Derby
• Sharon Gans – Valencia Merble Pilgrim
• Valerie Perrine – Montana Wildhack
• Holly Near – Barbara Pilgrim
• Perry King – Robert Pilgrim
• Kevin Conway – Roland Weary
• Friedrich von Ledebur – Német tiszt
• Ekkehardt Belle – Fiatal német őr
• Sorrell Booke – Lionel Merble
• Roberts Blossom – Wild Bob Cody
• John Dehner – Professzor Rumfoord
• Gary Waynesmith – Stanley
• Richard Schaal – Howard W. Campbell Jr.
• Gilmer McCormick – Lily Rumfoord
• Stan Gottlieb – Hobo
• Karl-Otto Alberty – Német őr – Második csoport
• Henry Bumstead – Eliot Rosewater
• Lucille Benson – Billy anyja
• John Wood – Angol tiszt, credited as Tom Wood

A film az alapmű egész prológusát – amelyben Vonnegut találkozik a régi háborús cimborájával és úgy dönt, hogy a története címe "A gyermekek keresztes hadjárata" legyen – elhagyja, hogy Billy Pilgrim kitalált történetére összpontosítson. A nyitó jelenetben Billy legépel egy levelet az újság szerkesztőjének, valójában ez a részt sokkal később írták meg a regényben.

A regény számos eleme hiányzik a filmből. Két karaktert, Kilgore Troutot és magát Vonnegutot is kihagyták. A regénynek az a jelenete, ahol Pilgrim megnéz egy filmet egy második világháborús bombázásról előre, majd visszafele, kihagyták, mert nem működött volna az idő rövidsége miatt a film, annak ellenére, hogy Vonnegut megbánta. A regény ismételt hivatkozásokat tartalmaz borostyánban lévő rovarokról, amelyek hiányoznak a filmből. Pilgrim emberrablásos jelenetei rövidebbek a filmben, hiányzik még több részlet is, mint például egy 100 láb átmérőjű, lila fénnyel vibráló repülő csészealj megjelenése kis ablakokkal a pereme mentén.

A filmben Derby kivégzése közvetlenül azután történik meg, hogy ártatlanul elvesz egy kis porcelán figurát Drezda romjai közül. A regényben először részt vesz egy tárgyaláson és azután végzik ki egy teáskanna miatt. Egyedülálló a filmben az a jelenet, ahol a szobrocska jelentőségét beállítják, valamint Derby megemlít egy levelet a feleségének. A tralfamadori válasz a halálra és halandóságra, "így megy ez", egyszer se hangzik el a filmben annak ellenére, hogy száztizenhat alkalommal van leírva a regényben.

A film vége felé Billy segít néhány cimborájának begyűjteni egy hatalmas ingaórát. Amikor az oroszok megérkeznek, barátai az óra alá temetve hagyják magára. Habár a jelenet által létrehozott elképzelés (az idő nyomása Billy Pilgrimen) illeszkedik a cselekménybe, ez a rész sem található a regényben.

A madár, amely a regény végén azt mondja: "csip-csirip" (más fordításban "nyitni-kék"), nincs benne a filmben.

Az ötös számú vágóhíd az első a közül a két játékfilm közül, amelynek Glenn Gould szerezte a zenéjét.

A film elnyerte a zsűri díját az 1972-es cannes-i filmfesztiválon, valamint a Hugo- és a Szaturnusz-díjat. Hillt és Geller-t egyaránt díjakra jelölték a saját egyesületei. Sacksot Golden Globe-díjra jelölték.

• Az ötös számú vágóhíd a PORT.hu-n (magyarul)
• Az ötös számú vágóhíd az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Az ötös számú vágóhíd a Rotten Tomatoeson (angolul)
• Az ötös számú vágóhíd a Box Office Mojón (angolul)
• Vincent Canby kritikája (angolul)

Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!