Ani
Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Ani (keresztnév). |
Ani | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Törökország |
Világörökség-azonosító | 1518 |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | II, III, IV |
Felvétel éve | 2016 |
Elhelyezkedése | |
Ani Pozíció Törökország térképén | |
é. sz. 40° 30′ 27″, k. h. 43° 34′ 22″40.5075, 43.57277777777840.507500°N 43.572778°EKoordináták: é. sz. 40° 30′ 27″, k. h. 43° 34′ 22″40.5075, 43.57277777777840.507500°N 43.572778°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ani témájú médiaállományokat. |
Ani (örményül: Անի) a középkori Örményország fővárosa volt, amelynek romjai ma Törökország Kars tartományában találhatók, közvetlenül az örmény határ mellett, 1400 méteres magasságban. Az egykori város menti szurdokban folyik az Araks (más névváltozat szerint: Araksz, törökül: Aras) folyóba ömlő Ahurján folyó, amely a két ország közötti határt képezi. A helyszínt 2016-ban a világörökség részévé nyilvánították.[1]
Története
A Római Birodalom idején még Abnicum néven ismerték. A 10. században vált jelentős várossá, III. Ashot uralkodása alatt, aki Örményország fővárosává tette. Amikor a Bizánci Birodalom uralma alá került 1045-ben, népes város volt: "az 1001 templom városaként" ismerték, és voltak olyan időszakok, amikor százezernél is több lakosa volt.[2]
A bizánci uralom rövid volt, a várost 1064-ben a szeldzsuk törökök foglalták el. Ezután a várost sorban érték a támadások. A grúzok 1125 és 1209 között ötször foglalták el, majd 1239-ben a mongolok is és a rombolást 1319-ben egy földrengés tette teljessé. A 14. században lakosai lassan elhagyták. A területet 1534-ben az oszmán török birodalom kebelezte be. 1878 és 1917 között az Orosz Birodalom uralma alatt állt, ekkor kezdhették meg területén az ásatásokat.
A város viszonylag jó állapotban fennmaradt középkori örmény épületeiről híres, bár a törökök időnként erőfeszítéseket tesznek, hogy „újjáépítsék” a romokat, kevés tekintettel értékükre és örmény hagyományaikra. Romokban megőrződött a város dupla fala, az 1010-ben elkészült katedrális, az 1031-ben épült Szent Apostolok-templom (Surp Arak'elots), az 1034 és 1036 közt épült A Megváltó temploma (Surp Amenap'rkitch) és a Tigran Honents által épített, 1215-ben befejezett Világosító Szent Gergely-templom. Szintén fennmaradt egy nagy, valószínűleg 12–13. században készült palota.[3]
Galéria
- A mai romterület térképe
- Városfal
- Városfal
- Városfal
- A város északi főkapuja
- A katedrális
- Az Ahurján felett egykor átívelő, ma már határok által elvágott híd maradványai
- A Megváltó-templom maradványai
- Konostorrom a folyó partján
Jegyzetek
- ↑ Archaeological Site of Ani. UNESCO. (Hozzáférés: 2016. július 19.)
- ↑ Európa ezer éve I–II.|Digitális Tankönyvtár (magyar nyelven). regi.tankonyvtar.hu. [2021. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Áni – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
Források
- Virtuális Ani
- Ani Leírás, fotók angolul
- Történelmi részletek angolul Archiválva 2007. december 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Türkinfo: [1]
Kapcsolódó szócikkek
- Törökország-portál
- Világörökség-portál